Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


EU tanulmányok 2. rész

2009.03.29

Az Unió szervezeti-és intézményrendszere

 

Az EU jelképei:

 

- zászló (12 csillag -) egység, harmónia)

 

- himnusz (örömóda, Beethoven IX. szimfónia)

 

- Európa nap (05.09. Schuman-nap)

 

- Jelmondat (Egység a sokféleségben)

 

- 20 hivatalos nyelv

 

- Európa-díjak (kultúra, tudomány terén)

 

Szervezetek:

  1. Klasszikus hármas tagolódás elve: (Montesquien)

- döntéshozatal (parlament)

 

- végrehajtás (kormány)

 

- igazságügy (bíróság)

  1. Szupranacionális vagy kormányköziség

Székhelyek:

 

- Brüsszel (a döntések központja)

 

- Luxemburg

 

- Strasbourg

 

Európai Unió Tanácsa

 

- ’93-tól működik (Mastrichti Szerződés)

 

- Székhelye: Brüsszel

 

- Miniszterek tanácsa

 

- Az EU legfőbb döntéshozó, jogalkotó szerve

 

- Kormányközi jellegű

 

- Összetétele nem állandó, napirend szerint változik (a tagok, a tagállamok miniszterei)

 

- Pénzügyminiszterek Tanácsa, Belügyminiszterek Tanácsa stb.

 

- Külügyminiszterek tanácsa (Általános ügyek Tanácsa)

 

- a leggyakrabban ülésezik

 

- a tanácsoknak van előkészítő testülete (COREPER)

 

- szakértői testület

 

- COREPER 1. – az EU-s követek szintje

 

- adminisztratív háttér

 

Európai Tanács: (Európai Csúcs)

 

- a tagállamok állam és kormányfői a tagjai  + külügyminiszterek

 

- ’74-től létezik. Székhelye: Brüsszel

 

Feladatai:

 

- nem konkrét döntéshozatal

 

- irányelvek meghatározása

 

- kompromisszumok megkötése

 

- célok közelítése

 

- félévente egyszer ülésezik

 

- soros elnökség, ami félévente változik

 

- jelenleg a finnek (Magyarország kb.2011-re)

 

- kormányközi jellegű

 

Döntéshozatali eljárások:

 

Szavazás:

 

- egyhangúság (van vétójog)

 

- egyszerű többség (50%+1)

 

- minősített többség (2/3)

 

- népességarányos a szavazati leosztás

 

Európai Bizottság:

 

- Székhelye: Brüsszel

 

- Kormányszerű szerv (25 biztosból áll + 20. 000 fős intézményi háttér + 36 fős igazgatóság)

 

- 1 biztos több témáért felelős

 

- A biztosok választása:

 

- 5 évre választják

 

- jelenleg: José Manuel Barrosso

 

- 1 elnök, 2 alelnök

 

- a végrehajtásért felel, döntéselőkészítéssel foglalkozik, jelentéseket készít különböző témakörben, ellenőrzés, szerződések védelme

 

Az Unió Parlamentjei:

 

- a képviselőket népszavazással választják

 

- minden felnőtt választó és választható

 

-         Feladata:

 

- társ döntéshozó

 

- jóváhagyási feladata van

 

- hozzájárulás az éves költségvetés elfogadásához

 

- csatlakozáshoz való hozzájárulás

 

- bizottság kinevezése

 

- információkérés (vizsgálódási jogkör)

 

- a demokrácia védelme (demokrácia hangja)

 

- demokratikus deficitje van: az EU parlament nem áll a kormánya felett, nincs ellenzék

 

- Képviselők:

 

- 5 évre választják, frakciók vannak -) Európai Néppárt, Európai Szocialista Párt (baloldali)

 

- felszólalhatnak anyanyelvükön

 

- Székhelye:

 

- Brüsszel (bizottsági gyűlések)

 

- Strasbourg (plenális ülések)

 

- Luxemburg (titkárság)

 

- Szupranacionális szerv: nem kormányküldöttekből áll

 

- korlátozott lehetőségei vannak

 

Európai Unió Bírósága:

 

- a közösségi jog törvényszerűségét felügyeli

 

- a jog betartásának ellenőrzése

 

- felügyeli az uniós intézményrendszer jogszerű működését

 

- Luxemburg:

 

- minden tagállam 1 tagot küld

 

- a tagokat 6 évre választják

 

- 3 évente a testület felét lecserélik (a folyamatosság biztosított legyen)

 

- van elnöke

 

- kamarás ülések (3-6 tag vagy teljes ülések)

 

- jogfejlesztő, mert esetjogot alkalmaz

 

- nem alkotnak jogszabályt

 

- a tanács meghozott döntéseit pontosítja, kiegészíti és ellenőrzi

 

Ügyei:

 

- tagállam elleni

 

- tagállam tagállam elleni (infláció)

 

- uniós szervezet (eljárást indíthat)

 

- uniós alkalmazottak, tisztviselők

 

- együttműködik a Nemzetközi Bíróságokkal

 
- Szupernacionális jellegű
 

- Független tagállamoktól és a másik 2 hatalmi ágtól is

 

A bíróság munkáját segítő szervek:

 

- 8 főügyész, tanácsok: írásbeli előterjesztéseket készít ( nem feltétlenül a vádat képviseli)

 

- elsőfokú bíróság:

 

- tehermentesítő szerepe van (kisebb ügyekkel foglalkozik)

 

- fellebbezhetőek a döntései

 

Számvevőszék (az Unió pénzügyi lelkiismerete)

 

- Luxemburg (1977)

 

- tagállamonként 1 fő

 

- 6 évre választják őket

 

- EU pénzügyeinek ellenőrzése (elsősorban költségvetések)

 

- tartalmilag is ellenőrzik a költségvetést

 

- időszaki és éves jelentés készítése

 

- jogosult bármely EU-s állampolgár ellenőrzésére, főként azokat, akik EU-s forrásból részesülnek

 

- az állampolgárok kötelesek magukat alávetni az ellenőrzésnek

 

Tanácsadó szervezetek:

 

Gazdasági és Szociális Bizottság:

 

- a római szerződés óta létezik

 

- Székhelye: Brüsszel

 

- folyamatos működés

 

- a nizzai szerződés maximalizálta létszámát (350 fő, 27 tagállam)

 

- konzultatív szerepe van

 

- érdekvédelmi szervezetek:

 

- munkaadók (gazdasági szervezetek)

 

- munkavállalók (szakszervezeti)

 

- fogyasztóvédelem

 

- környezetvédelmi szereplők

 

- civil szervezetek

 

- tanácsokat ad: szociális, egészségügyi, oktatási, adóügyi ügyekben

 

Régiók Bizottsága:

 

- max. 350 fő, nizzai szerződés, Brüsszel

 

- maastrith-i szerződés (’93)

 

- konzulatív, tanácsadó

 

- tagjai: helyi-és regionális szervezetek

 

- Magyarország régiói (7), megye (19+Budapest), kistérségek (160)

 

Település:

 

- képviselők, polgármesterek, önkormányzati tisztviselők stb.

 

- helyi érdekű ügyek (városfejlesztés, regionális vagy strukturális politika)

 

- idegenforgalom

 

- hálózati infrastruktúra

 

Pénzügyi jellegű szervezetek:

 

Európai Beruházási Bank

 

- római szerződés

 

- tőkeberuházáshoz ad hosszú lejáratú hitelt (pld. infrastruktúra fejlesztése)

 

- a bank tőkéjét a tagállamok biztosítják

 

- Luxemburg

 

Európai Központi Bank (ECB)

 

- Frankfurt

 

- maastricht-i szerződés hozta létre

 

- ’98-tól ECB a neve (elődje: Európai Monetáris Intézet)

 

- a gazdasági és monetáris unió felügyelete (Euró bevezetése)

 

- az Euró árfolyamával foglalkozik, valutapolitika, egyéb tagállami valutákkal is foglalk.

 

- az Európai központi Bank vezetője

 

- önálló intézmény

 

Európai Ombudsman:

 

- védi az emberi jogokat és az állampolgári jogokat, hivatali visszaélések kezelése

 

 

 

Europol:

 

- Európai Rendőrség

 

- bűnügyek

 

Eurojust:

 

- jogi koordinációt végez

 

Eurostat:

 

- statisztikai hivatal

 

- uniós szintű statisztikai kimutatásokat végez

 

Jogalkotás az Eu-ban, Jogszabályok

 

A közösségi jog tartalma

 

EU jog (közösségi vívmányok)

 

 

 

közösségi jog                                                                        kormányközösség joga

 

1. pillér joga (EU közösségek)                                    2.-3. Pillér

 

ESZAK                                                                                  kevesebb joganyag

 

EURATOM                                                                           egyhangú döntéshozatal

 

EGK                                                                                      vétójog

 

Elsődleges jog (alapszerződések)

 

Másodlagos jog (int. jogalkotás)

 

Bíróság esetjoga

 

Nemzetközi megállapodások (EK-) jogi személy)

 

EU jogról általában:

 

- elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben (az EU-s ítéletek magasabb rendűek, mint a hazaiak)

 

- ha közvetlen hatályúak, akkor hivatkozni lehet rá a Nemzeti Bizottságnál

 

- vonatkozhat természetes vagy jogi személyekre (az EU jog nemcsak a tagállamokra vonatkozik)

 

- ha egy tagállamnak nehézséget okoz betartani egy jogszabályt, akkor ideiglenességet vagy eltérést kérhet

 

- ha egy tagállam szigorúbb jogszabályt akar alkalmazni, megteheti ezt

 

- csatlakozáskor mindegyik tagállamnak el kell fogadni az összes közösségi vívmányt (alapvető feltétel)

 

- a bíróság ítéletei nem fellebbezhetőek, a korábbi döntéseit figyelembe veszi, esetjogot gyakorol a következetesség miatt

 

- bíróság = jogfejlesztő (pontosít, kiegészít, értelmez)

 

Döntéshozatali eljárás:

 

Bizottság:

 

- előkészíti a döntéseket

 

- jelentéseket készít

 

- felméri a  ragállamok helyzetét

 

- javaslatot tesz új jogszabályra

 

Parlament:

 

- társdöntéshozó

 

- kiegészítést kérhet

 

- hozzájárulás, elfogadás

 

- korlátozott jogkör

 

Miniszterek Tanácsa (EU Tanács)

 

- elfogadja a javaslatot

 

- legfőbb döntéshozatali szerv

 

Bíróság:

 

- ítéletet hoz a jogszabály értelmezéséről, alkalmazásáról

 

Közösségi jog:

 

Elsődleges jog:

 

- alapszerződések

 

- célokat, szakpolitikát, irányelveket állapítanak meg

 

- a konkrét jogalkotás, a megvalósítás az intézményre ruházott származékos jogalkotás feladata

 

- közvetlen hatályúak (rögtön életbe lépnek)

 

- kötelezőek

 

- hivatkozási alapul szolgálnak

 

- felülírják a megelőző szerződéseket

 

1.      Alapító szerződések

 

-         párizsi szerződés (’51) - ) ESZAK

 

-         római szerződés (’57) -) EURATOM, EGK

 

2.      Az UNIÓ mélyülését biztosító szerződések

 

- ’67 - egyesülési szerződés (EK létrejötte)

 

- ’86 – Európai Egységkormány

 

- ’93 – maastricht-i szerződés

 

- ’97 – Amszterdami szerződés

 

- 2001 – Nizzai szerződés

 

- Európai alkotmány (nincs hatályban)

 

3.      Költségvetési szerződések

 

- 7 évre terveznek előre

 

4.      Csatlakozási szerződések

 

- 19 ilyen szerződés van

 

Másodlagos jog

 

1.      Rendelet

 

- a legerősebb jogszabály (általános és közvetlen hatályú)

 

- kötelező mindenkire

 

- nincs további jogalkotás

 

- azonnal életbe lép

 

2.      Irányelv

 

- a célok kötelezőek

 

- a megvalósítás eszköze tagállami hatáskör

 

- van további jogalkotás

 

- nemzeti jogba át kell ültetni

 

- határidőt tartalmaz

 

- a jogharmonizáció egyik eszköze (összehangolják a jogszabályokat)

 

3.      Határozat

 

- címzetteire nézve kötelező

 

- nem kell átültetni a nemzeti jogba

 

- rögtön életbe lép

 

- címzettjei: tagállam, természetes személyek, jogi személyek

 

4.      Ajánlás

 

- a címzetthez szóló eljárás

 

- nem kötelező jellegű

 

- vitatott a besorolása

 

5.      Vélemény

 

- álláspont egy adott kérdésben

 

- nem kötelező

 

- vitatott a besorolása

 

4 + 5 = Soft law (puha jog)

 

      - politikai konszenzusra utalnak

 

- elvek, célok megfogalmazása

 

Európai alkotmány:

 

-         2001. december – Európai Csúcstalálkozó

 

- alkotmányozó testület létrehozásáról döntött

 

-         2002. február – Európai Konvert (105 tag)

 

- tagállami küldöttek

 

- tagállamok parlamentjei képviseltette magát

 

- EP és a Bizottság tagjai

 

-         2003. július – a Konvent elfogadta az alkotmányt

 

-         2004. nyár – az EU Tanács elfogadta az alkotmányt

 

-         2004. október – az állam és kormányfők aláírták

 

-         2005 – 2006. – az alkotmányt kellett volna megerősíteni (Franciaország és Hollandia elutasította)

 

Az alkotmány fontossága

 

- az összes alapszerződést foglalja össze

 

- lefekteti az EU fő céljait

 

- jellemzi a legfontosabb szervezetek működését

 

- tartalmazza az Uniós állampolgári jogokat

 

Uniós állampolgári jogok

 

- mindenki választó és választható

 

- szabad mozgás

 

- diplomáciai védelem

 

- szabad anyanyelvhasználat

 

- petíció nyújtható be

 

- ombudsman