Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


EU tanulmányok 1. rész

2009.03.29

Uniós állampolgársággal járó jogok:

 

1)      Útlevél nélküli utazás:

 

-         Schengen-i szerződés

 

-         nem tagállamok határain szigorúbb ellenőrzés

 

2)      Szabad letelepedés, mozgás, munkavállalás:

 

-         a nem munkavállalók is letelepedhetnek

 

3)      Szabad nyelvhasználat:

 

-         20 hivatalos nyelv

 

4)      Választó és választható minden felnőtt állampolgár (a parlamentbe képviselőnek)

 

-         24 magyar képviselő

 

5)      Nem Uniós tagállamban, ahol nincs hazai konzulátus, bármely más tagállam képviselete igénybe vehető.

 

6)      Petíció írható alá, mellyel bármely Uniós intézményhez lehet fordulni.

 

7)      Európai ombudsmanhoz lehet fordulni, például jogsérelem miatt.

 

Határai: Jeges-tenger, Urál, Kaszpi-tenger, Földközi-tenger, Gibraltári szoros, Atlanti-óceán

 

A nyugati civilizáció jellemzői:

 

1)      Klasszikus örökség:

 

- római jog

 

- görög filozófiatudomány

 

- egyistenhit

 

2)      Nyelvi pluralizmus (sokszínűség):

 

- nincs egy hivatalos nyelv

 

- angol a 2. elfogadott nyelv

 

3)      Vallás:

 

- keresztény és zsidó

 

- az állam és az egyház szétválasztva

 

- vallásszabadság elve (kivétel ez alól Albánia, ami egy ateista ország)

 

4)      Jogrendszer

 

- római jogi alapú

 

- alkotmányos

 

INTEGRÁCIÓ:

 

Integrálódás: egyesítés, összekapcsolás

 

Típusai:

 

-         Béla Balassa, Jakob Viener

 

1.      Preferenciális övezet:

 

-         a tagországok kedvezményben részesítik egymást (Brit Nemzetközösség)

 

-         kereskedelmi

 

2.      Szabad kereskedelmi övezet:

 

-         a tagok lebonyolítják a vámokat egymás között, de kifelé önálló vámpolitika

 

3.      Vámunió:

 

-         kifelé is egységes vámpolitika (pld. EU a ’60-as években)

 

4.      Közös piac:

 

-         fokozatosan összehangolják a gazdaságpolitikát

 

-         4 termelési tényező szabad áramlása: tőke, munkaerő, áru, szolgáltatások + infó

 

-         pld. EU ’72-’73-ban

 

 

 

5.      Egységes belső piac:

 

-         a nem vám jellegű tényezőket lebontják (pld. TB összehangolása, ADÓ, nyugdíj, oklevelek elismerése)

 

-         szabványok, határértékek

 

-         kereskedelem teljes liberalizációja

 

-         EU ’92-’93

 

6.      Gazdasági Unió:

 

-         túllép a kereskedelem politikán

 

-         a gazdaságpolitikákat harmonizálja -) közös politika

 

Monetáris unió:

 

-         közös pénz (itt tart az EU)

 

-         Euró -) 2002. január 1. (fizetőeszköz)

 

-         ’99 -) számlapénzként

 

-         2002. nyár -) megszűntek a nemzeti valuták

 

-         nem tag -) Svájc

 

-         Dánia, Svédország UK -) nincs Euró

 

7.      Politikai Unió:

 

-         a hatalom és a törvényhozás nemzetek feletti (szupranacionális) szintre kerül

 

-         a tagállamok viszont függetlenségükről nem akarnak lemondani

 

-         pld. USA

 

(szupranacionális = nemzetek feletti)

 

Előnyök, jellegzetességek:

 

1.      A gazdasági fejlettségi szintek csökkennek (a fejletlenebb régiók fejlesztése)

 

2.      Termékek közötti verseny

 

3.      Nemzetközi munkamegosztás

 

4.      Konfliktusok békés megoldása

 

5.      Történelmi folyamat eredmény (spontán)

 

6.      Az integráció akkor eredményes, ha önkéntes, eredményes

 

7.      Az integráció szerves folyamat összessége

 

Integrált szerveződések EU-n kívül:

 

-         kb. 100 a világon

 

-         EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás)

 

- 1960 – létrejötte

 

- alapítója – UK, majd + 10 ország

 

- cél: szabad kereskedelem (vámunió)

 

- mára csak 4 tag -) Norvégia, Svájc, Izland, Lichtenstein

 

- UNIÓ vs. EFTA -) Európai Gazdasági Tér (EGT)

 

-         CEFTA (Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társulás)

 

- alapítói: Visegrádi 4-ek

 

- ma: Románia, Bulgária, 1-2 volt Jugoszláv ország

 

-         LAFTA (Latin-Amerika, Észak-Amerika)

 

-         NAFTA (Kanada, USA, Mexikó)

 

-         MERKOSUR (Dél-Amerika)

 

- Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay

 

-         KARIBI KÖZÖSSÉG

 

-         ANDOK Paktum

 

- Chile, Peru, Equador, Columbia, Bolívia

 

-         ARAB KÖZÖS PIAC:

 

-         ASEAN (Dél-Kelet Ázsia)

 

- Indonézia, Thaiföld, Vietnám, Fülöp-szigetek

 

-         KELET AFRIKA

 

-         NYUGAT-AFRIKA

 

KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsa)

 

            - 1949-1991

 

            - nincs utódszervezés

 

- Szovjetunió, volt szocialista országok, Albánia (be, majd kilépett) Kuba, Mongólia

 

- társult tagok: Angola, Kína, Finnorzág

 

- kétoldalú kapcsolatok ápolása

 

- minden ország valamilyen termékre specializálódott

 

- rossz minőségű termékek

 

- világpiacon nem értékesíthető termékek

 

- erős függőség (SZU részéről)

 

- hiányok pótlása -) hiánykereskedelem

 

- gazdasági függőség

 

- SZU importőr -) nyersanyag, energiahordozók

 

- drága termelés

 

- elszámolási egység -) Rubel

 

- nem volt szupranacionális szervezete

 

- nincsenek közös intézmények

 

Integráció definíciója:

 

Több szuverén állam önkéntes társulása egy gazdasági térré. Egy társadalmi, gazdasági közeledés, ami a meglévő különbségeket bontja le.

 

-         önkéntesség!

 

-         gazdasági kapcsolat!

 

AZ EU LÉTREJÖTTE ÉS KRONOLÓGIÁJA

 

Külpolitikai helyzet a II. világháború után:

 

-         1947 – Marshall segély (George M. az USA külügyminisztere)

 

- Európai Újáépítési Program

 

- gazdaág stabilizálása

 

- a konfliktus megelőzése

 

- szlogenje: „Szegénység, elkeseredés és káosz ellen”

 

- 17 ország, 10 milliárd dollár

 

- a szocialista országok visszautasították

 

- infrastrukturális beruházások

 

- általa az USA belső piacot teremtett Európában

 

1.      Európai, Gazdasági Együttműködés Szerve (OEEC)

 

- A kereskedelem és a gazdaság stabilizálása

 

- ’61-ben átalakult -) OECD

 

2.      Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet

 

- fejlett országokat tömöríti

 

3.      ENSZ – Egyesült Nemzetek Szervezete

 

- a Népszövetség utódja, békefenntartás

 

4.      UNESCO (kulturális, oktatásügy)

 

5.      UNICEF (segélyezés)

 

6.      WHO (egészségügyi világszervezet)

 

- Trumann-elv

 

- az USA megvédi szövetségeseit külső támadás esetén vagy belső fegyveres felkeléskor

 

7.      NATO – ’49 – Észak-atlanti Szerződés Szervezete

 

- Washingtonban jött létre. Székhelye: Brüsszel. 12 országgal jött létre

 

- a szocialista országok nem fogadták el     -) eredménye: ’55-’91 – Varsói szerződés

 

- Magyarország ’99 -) NATO

 

- feladatai: békefenntartás, válságkezelés

 

8.      1948: Hágai Konferencia -) 1949 – Európa Tanács

 

- létrejötte: London

 

- emberi jogok védelme

 

- európai kultúra ápolása

 

- demokrácia védelme

 

- nincs kötelező érvényű döntése

 

- nincs szankcionálás

 

- ’90-től Magyarország tagja

 

- Strasbourgban a székhelye

 

- 47 tagja van

 

9.      1949 – KGST

 

Eu létrejöttének okai:

 

- USA gazdasági fölénye

 

- Szovjetunió katonai fölénye, ideológiai nyomása

 

- békekérdés (francia-német megbékélés)

 

- az Európai egység gondolata

 

- tudományos-technikai forradalom, a kutatásokban való részvétel, újítások

 

- költségcsökkentés

 

- energiapolitika összehangolása

 

- takarékosság az energiahordozókkal

 

- méretgazdaságosság elve: minél nagyobb a termelés, annál olcsóbb a darabonkénti fajlagos költség

 

- földrajzi közelség, határmenti kapcsolatok javítása

 

- gyarmatbirodalmak felbomlása, új piacok

 

- nemzetközi munkamegosztás: mindegyik ország azt gyártja, amiben a leghatékonyabb

 

Kezdete:

 

-         Benelux unió

 

- ’22 – Belgium, Luxemburg

 

- ’44 – Hollandia

 

- vámunió szintjére emelkedett

 

- az Unió erre a mintára épült

 

-         1950 – Schuman terv

 

- francia-német megbékélés

 

- gazdasági kapcsolatok, termelés összhang.

 

- Ruhr, Saar-vidék (szén)

 

- Elzas – Lotharingia (vasérc)

 

- a termelés közös ellenőrzés alatt

 

- kizárják a fegyverkezési versenyt

 

-         1951 Európai Szén-és Acélközösség (Montán Unió)

 

- Párizsban írták alá -) párizsi szerződés

 

- Benelux, Franciaország, Németország, Olaszország

 

- 2 elképzelés: föderalizmus mentén (nemzetek feletti hatáskör), kormányköziség elve (nincs nemzetek feletti hatáskör)

 

- a föderalizmus nyerte (ezért nem volt benne az UK)

 

- Párizsi szerződés 50 évre szólt (2002-ig)

 

- Spill over elmélete (átcsordulás elve): sikeres együttműködés, ami átterjed másik szakmaterületre

 

- ’56 – Európai Atomenergiai Közösség (Euratom)

 

- atomenergia békés felhasználása

 

- Európai gazdasági közösség (EGK)

 

- Romániában írták alá

 

- ’57-ben vált hatályossá (6 alapító)

 

- ’67 – Egyesítő Szerződés (intézményi rendszer összevonás)

 

Európai közösségek -) ’93 -) EU

 

- ’60-as évek: UK, Dánia, Írország és Norvégia jelentkezett

 

- 1973 – UK, Dánia, Írország (Norvégia, népszavazás -) nemet mondtak)

 

- 1979 – EMR (Európai Monetális Rendszer)

 

- gazdasági politikák összehangolása

 

- árfolyam ingadozás mérséklése

 

mediterrán bővülés

 
- 1981 – Görögország

 

- 1986 – Spanyolország, Portugália

 

- felzárkóztatás politikája

 

- ’86 – Európai egységokmány

 

- egységes belső piac (’92 körül jött létre)

 

- Single European Act (SEA)

 

- ’95 – Ausztria, Finnország, Svédország (Norvégia ismét nemet mond)

 

- ’90-es rendszerváltás

 

- Berlini fal lebontása -) egyesülés

 

- Kelet-Németország csatlakozása

 

- ’90 – Magyarország társult tag

 

- az ipari vámok csökkentek

 

- a várható csatlakozás lehetőségének megerősödése

 

- ’93 – Magyarország csatlakozási kérelme (+Lengyelország)

 

- Maastricht-i szerződés (’93.01.01. – hatályba lép)

 

- „Szerződés az EU-ról -) az Unio jelenlegi nevét itt véglegesítik, az EU tartalmát meghatározzák

 

- 3 pillér:

 

1. Európai közösségek (szupranacionális)

 

2. Közös Kül- és Biztonságpolitika (kormányközi jellegű, lazább együttműködés) 

 

3. Közös Bel-és Igazságügy politika (kormányközi jellegű)

 

            - a gazdasági Unió bevezetésével

 

- 2002-től közös pénz

 

- az uniós állampolgárság definiálása

 

- ’97 – Amszterdami szerződés

 

- célja: felkészülés a keleti bővítésre

 

- intézményi reform (kudarcos)

 

- több jogot biztosított az EU parlamentnek

 

- 2001 – Nizzai szerződés

 

- befejezi az intézményi reformot, amit már az Amszterdami elkezdett

 

- rendelkezik a szervezetek taglétszámáról (pld. 732 fő az EU parlamentben, a képviselői helyleosztás népességarányos) - Magyarország 24 képviselő

 

- tagállamonként 1 biztos küldése

 

- tanácsoknál a szavazati súly meghatározása. Ez is népességarányos. Magyarország         12 fő

 

- megerősített együttműködés. (Kétsebességes Európa elv)

 

- 8 tagállam új szakpolitikát indíthat, akkor is ha a többi tagállam nem ért vele egyet

 

- nem korrekt a többi tagállammal szemben

 

-         dönt az emberi jogokról. Ha nincs betartva mindez, a tagot kizárhatják.(Lex Ausztria)

 

- a demokrácia sérelme ellen küzd.

 

- 2002. – Megjelenik az Euró, majd eltűnnek a nemzeti valuták.

 

- Euró zóna: 15 tagállam (kivéve: Dánia, UK, Svédország)

 

- Csatlakozási tárgyalások és a felkészítés időszaka lezárult („Koppenhágától Koppenhágáig tartó időszak”)

 

- 2004. 05. 01. – 10 új ország csatlakozása, keleti bővítés

 

- Észtország, Lettország, Litvánia, Ciprus, Málta, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia

 

- 2005. – az Európai alkotmány elfogadásának lehetősége

 

- Franciaország és Hollandia népszavazás útján elutasítja az alkotmányt