Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Széles alapokon nyugvó tehetségazonosítási szemlélet és gyakorlati ismeretek

2012.06.14

 1. A tehetségazonosítás elméleti megközelítése

1.1.a. Kiinduló kérdések (órai ppt)

·         Kit azonosítok?

Hátrányos helyzetű tanulók problematikája

·         Milyen programba?

Milyen tehetségterületet

·         Milyen modell alapján?

·         Mire kell vigyázni?

Megbélyegzés

Halvány előrejelzés

1.1.b. További kérdések lehetnek:

 

§  Milyen célt szolgál az azonosítás?

§  Mekkora hangsúlyt kapnak identifikációs eljárásban az objektív, illetve szubjektív módszerek?

§  A tehetségek kiválasztásánál relatív vagy abszolút küszöböt használunk?

§  Szükséges-e már az azonosításnál azokat a tényezőket figyelembe venni, amiket Gagné katalizátoroknak nevez?

§  Mely „bemeneti adottságokra” érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni?

 

1.2. Az azonosítás elméleti aspektusa (Ceglédi alapján)

 

- Nem csupán egy módszer kiválasztásából és elvégzéséből áll. A konkrét tehetségazonosító módszerek közül kiválasztjuk a nekünk legmegfelelőbbeket - többet is, hiszen csak azok kombinációja lehet igazán hatékony.

- A legmegfelelőbb módszer kiválasztásához tudnunk kell, hogy kiket tekintünk tehetségesnek.

 

·         Tehetség: számos modell, definíció.

·         Dr. Mező Ferenc: „Azt, hogy kit tekintünk tehetségesnek, voltaképpen az általunk választott

tehetségkoncepció határozza meg.”

·         Gagné szunnyadó tehetségekről beszél a kiindulásnál (bemenet), akik az (intraperszonális és környezeti) katalizátorok által kibontakozott, teljesítő-képes, megvalósult tehetségekké válnak (kimenet).

 

Megvalósult tehetség:

-          eljut a teljesítményig,

-          valamilyen területen kitűnik társai közül.

 

 

Herskovits Mária és Gyarmathy Éva a tehetségazonosítás négy tágabb módját jelölték meg:

 

1.       Az egyik legegyszerűbb, és legkönnyebben hozzáférhető megoldás az, ha a tanulmányi teljesítmények alapján válogatjuk ki a tehetség-ígéreteket.

2.       Egy másik, kézenfekvő módszer az, ha egyszerűen véleményeket gyűjtünk róluk.

3.       A tehetségazonosítás harmadik módja a tanulmányi versenyek révén történő identifikáció.

4.       Míg végül a pszichológiai vizsgálatok használatát említik a szerzők a tehetségek kiválogatásában.

 

1.2.1. Véleménygyűjtés

 

·         A legszubjektívebb módszer. Mégis a tehetségazonosítás egyik legkedveltebb eljárása, a mindennapi életben ez a legelterjedtebb módszer, és látensen minden más identifikációs eljárásban is ott lapul.

·         A vélemények származhatnak diáktársaktól, magától a tanulótól, iskolatársaktól, iskolán kívüli kortársaktól, családtól, a diákot valaha nevelő-oktató pedagógusoktól, szülőktől és külső szakemberektől.

·         A vélemények begyűjthetők explorációval, interjúval, kérdőívvel, szavazással, konzultációval, tehetségrangsorral, valamint strukturált megfigyelések végeztetése utáni konzultációval.

·         A Gyarmathy-Herskovits szerzőpáros arra hívja fel a figyelmet, hogy, ha pedagógusok véleményén alapul a tehetségazonosítás, akkor ahhoz a pedagógus előképzettsége szükséges (kellő ismeretek és érzékenység).

·         A diáktársaktól is hasznos információkat kaphatunk, hisz a gyerekek jól ismeri egymást, de fontos, hogy a megfelelő kérdéseket tegyük fel nekik.

·         A szülői vélemények kikérdezése is akkor lehet jó, ha jól kérdezünk, azaz objektív adatokat kérdezünk a gyermekről, azok előéletéről (tudatában kell lennünk, hogy a szülői vélemények mindig erősen szubjektívek).

·         A tehetségek azonosítása, akármilyen módszert válasszunk is, nem lehet beavatkozásmentes – legismertebb a Pygmalion-hatás. A véleményalkotás hatásairól szakirodalmak sora szól.

·         E módszer hátránya, hogy a nonkonform viselkedés által kiváltott ellenérzés is befolyásolhatja. A véleményalkotás továbbá erős kölcsönhatásban van az iskolai osztályzatokkal, ami pedig csak az „iskolai tehetség” azonosítására alkalmas

 

1.2.2. Tanulmányi teljesítmény

 

·         Ugyancsak a szubjektív módszerek közé sorolják a tanulmányi teljesítmény alapján történő tehetség-azonosítást, hiszen sokféle tényező befolyásolhatja: tanuló, tanár, pedagógiai feltételek, társadalmi feltételek, stb.

·         A jegyek nem a valódi teljesítményt tükrözik, hanem az iskolai elvárásoknak való megfelelést, amely nem esik egybe az életben való boldogulás képességével.

·         Az oktatásban jó eredményt elérők nem feltétlenül azonosak a később kiemelkedő alkotásra képes tehetségekkel.

·         Siegler és Kotovsky ezért megkülönböztet iskolai és produktív tehetséget.

·         A produktív tehetség nem feltétlenül ért el gyermekkorában kimagasló iskolai teljesítményt, és a tudást inkább használni szereti jobban, nem megszerezni.

·         Csapó Benő javaslata az, hogy határozottan válasszák szét a formatív (évközi) és szummatív (félév-, ill. év végi) értékelést, és a szummatív értékelés egy objektív, egységes, külső standardizált teszteken alapuló tudásmérés révén történjen.

·         Előnye, hogy nagyon egyszerű az adatokat (azaz az osztályzatokat) begyűjteni.

·         Hátránya viszont, hogy azok, akik az iskolában alulteljesítenek, elkerülhetik a figyelmünket.

 

1.2.3. Tanulmányi versenyek

 

·         Külső és objektív.

·         Ezek alapja a megmérettetés, s azt feltételezik, hogy a tehetség győz.

·         A tanulmányi versenyen való részvétel valóban jó mutatója lehet a tehetségességnek, ám számolni kell a veszélyeivel is.

·         A versenyekre általában a legjobb osztályzattal rendelkezők mennek, így nem kapnak esélyt a „megbúvó” tehetségek (a versenyen nyújtott teljesítmény hátterében emellett igen sok tényező együttes hatása érvényesül).

·         A teljesítmények nagy arányban függnek a pedagógus munkájától, de nem elhanyagolható az iskola és a szülő befolyása sem (az, hogy hány éve mélyült el a diák az adott tantárgyban, sőt, még maga a verseny hatékonysága is hatással van a versenyen nyújtott teljesítményre: a versenykiírás, a versenyszervezés, minden esélyest sikerült-e mozgósítani, a verseny napjára jellemző egészségi állapot, stb..)

·         Figyelembe kell vennünk azt is, hogy nem minden tehetség viseli egyformán a versenyhelyzet kihívásait: az egy időben zajló, különböző tárgyakból meghirdetett versenyek is veszélyesek lehetnek, különösen a sokoldalú tehetségek számára, akiket sokszor túlhajszolnak tanáraik.

·         A tanulmányi versenyek negatív diszkriminációval élnek a kreatív, divergens gondolkodási stílussal, valamint a problémaérzékenységgel és ötletgazdagsággal jellemezhető tanulókkal szemben. Így csak egy típus azonosítására alkalmas: a „tanulmányi versenyző kiválogatására. Emellett a sikerek és kudarcok pozitív és negatív mellékhatásai sem elhanyagolható tényezők.

 

1.2.4. Pszichológiai vizsgálatok

 

·         Elsősorban teszteket, illetve kérdőív jellegű vizsgálatokat értünk e kategória alatt.

·         A tehetségazonosításban ezek az elterjedtebb módszerek, de a pszichológiai vizsgálatok közé tartoznak még a megfigyelés, az interjú, az exploráció és a kísérlet módszerei is.

·         A legobjektívebb módszerek tartoznak ide, de még ezek alkalmazásánál is szerepet kap a szubjektivitás.

·         Mező Ferenc arra hívja fel a figyelmet, hogy még ha az eszköz maga objektív is, az eszköz kiválasztása mindig egy szubjektív döntés eredménye.

·         A beválogatási küszöb meghatározása is magában hordozza a szubjektivitást, hiszen mi döntjük el, hogy a tesztet kitöltők hány százalékát, vagy a tesztpontszám hány százalékát elérőket tekintjük tehetségesnek.

·         A kudarc például örökre eltántoríthatja a diákot a tudományos tevékenyégtől, de motiváló hatása is lehet.

·         A pszichológiai módszerek hatékonyak lehetnek, ha szem előtt tartjuk veszélyeit is.

·         Alkalmazásuk mellett szól az is, hogy az alulteljesítő tehetségek azonosítására a pszichológiai vizsgálatok (főleg a tesztek) a legalkalmasabbak.

 

De figyelni kell a következőkre:

-          A humán képességek teljes univerzumát egyetlen teszt sem képes felölelni

-          A tehetségkoncepciók önkéntes, szubjektív jellege (mert mi döntjük el, hogy melyik koncepciót választjuk, esetleg újat alkotunk, ennek megfelelően szubjektíven döntünk az alkalmazott tesztről, a tehetségküszöbről.

-          A különböző tesztek eredményei nem mindig fedik egymást.

-          A kreatív-produktív képességeket is mérni kell. Tehát nem csak elég az IQ és teljesítményteszteket alkalmazni.

-          Csak szakember (pszichológus) veheti fel ezeket a teszteket.

-          Nem mérhető jól, ki hogyan jutott el a végeredményhez (például egy matematikai feladatnál)

-          Megtanulhatóak a tesztek.

-          Egy igazán kiemelkedő teljesítmény mögött olyan komplex intellektuális műveletek állnak, amelyeket szinte lehetetlen mérni.

-          A vizsgálati szituáció torzításai – a gyermek fél, szorong vizsgahelyzetben, vagy nem motivált a feladat jó megoldásában.

-          Nem egyforma a különböző pszichológiai vizsgálatok objektivitása sem. Egy önkitöltős kérdőívnél erősebb a torzítás.

 

 

1.3. Összegzés

 

Alapszabályok az azonosításnál:

1.       Az azonosítás folyamatos: a gyerekek képességeinek megállapítása folyamat, ami évekig is eltarthat.

2.       Több különböző forrás kell a megbízható ítélethez.

3.       A nem intellektuális faktorok fontosak: a tehetség első sorban a személyiség sajátossága, és nem csak kiemelkedő képesség.

Alapelvek az azonosításhoz (Dr. Balogh László nyomán)

-          Az azonosításhoz a modellek adhatnak kapaszkodókat, minden összetevőre figyelnünk kell.

-          A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni - óvatosnak kell lennünk a „nem tehetséges gyerek” titulussal.

-          A pszichológiai vizsgálati módszerek /tesztek/ segítséget nyújthatnak az azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek, így nem jelenthetnek egyedüli megoldást.

-          A képesség és a teljesítmény két különböző dolog, gyakori az alulteljesítő tehetséges gyerek.

-          A pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez.

-          Minél több forrásból szerzünk a tanulóra vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás.

 

 

 

 

1.4. PÉLDA.

 Pszichológiai tesztsor

(Dr. Balogh – Dr. Mező)

Renzulli-modell alapján

-         Raven-teszt (intelligenciateszt, 30 perces felvételi idővel)

-         TAI-H szorongáskérdőívre

-         Kozéki-féle iskolai motiváció kérdőív

-         A Tanulási orientáció kérdőívre

-         A HJEPQ személyiségvizsgáló kérdőívre adott válaszok (0 = Nem, 1 = Igen)

 

Tanulói jellemzés példák (órai ppt)

 

A) Megismerő képességek:

Átlagos eredményt három változó esetében kaptunk, ezek:

1.       Átlagos teljesítményt nyújtott a figyelem vizsgálat során az áttekintett jelek számát tekintve. A figyelem vizsgálatakor e mennyiségi mutató mellett a minőségi mutató is lényeges.

2.       Átlagos pontszám jellemzi a figyelem minősége szempontjából - társaihoz hasonlóan, magas színvonalon teljesítette a feladatot.

3.       Verbális emlékezete átlagos. A hallott (pl. a tesztelés vagy a tanítás során szóban elhangzó) információkat társaihoz hasonló számban képes tárolni, kezelni.

 

 A tanuló erős oldalának tekinthető a megismerő képességek esetében, hogy:

        Átlag feletti a vizuális emlékezet vizsgálatában nyújtott teljesítménye. A látott információk (pl. képek, ábrák) megjegyzésében és felidézésében társainál jobb eredményt ért el, ami a képszerű, szemléltetésre épülő tananyag tanítása/tanulása során juttathatja őt előnyökhöz.

        Átlag feletti teljesítményt ért el az elvont, szabályfelismerő gondolkodást vizsgáló képsor-próbában. Ez a képessége előnyökhöz juttatja őt az olyan iskolai és/vagy életbeli feladatok és problémák megoldásában, amelyek megoldásának kulcsa valamilyen logika alapján ismétlődő/változó szabályszerűségek, törvényszerűségek felismerése, s a felismert szabály alkalmazása. Ez a képesség az intellektuális tehetség szempontjából igen lényeges!

 

B) Kreativitás:

A tanuló erős oldalának tekinthető a kreativitás esetében, hogy:

        Ötletgazdagsága magasan átlag feletti! Ez olyan helyzetekben jelent számára előnyt, amelyekben egy problémára több módon és/vagy többféle megoldást kell találni. Sajnos az iskolai feladatok többsége nem ilyen, így a magasan átlagon felüli kreativitás (ezen belül az ötletgazdagság) a továbbtanulási esélyeket nem befolyásolja közvetlenül. Ugyanakkor a kreativitás a legtöbb modern tehetségmodellben kiemelt figyelmet kap.

        Magasan átlag feletti érték jellemzi az újszerű, eredeti ötletek létrehozásának képességét, az originalitást tekintve! Társaihoz viszonyítva igen rendhagyó, fantáziadús problémamegoldásokat nyújtott. A fluenciához hasonlóan ez a kreatív részképesség is az iskola által elhanyagolt területek közé sorolható, így a továbbtanulási esélyeket közvetlenül nem befolyásolja. A tehetség megítélése szempontjából azonban lényeges, kreatív teljesítményről van szó.

 

A tesztek korlátai

A kiegyenlítetlen intelligencia struktúra problematikája:

        A matematikai tehetséget nem intelligenciatesztekkel lehet azonosítani, hanem matematikai feladatokkal, valamint a tér-ivizuális képességeken keresztül.

        A zenei és képzőművészeti tehetségek intelligenciaprofilja sem feltétlenül egyenletes, akár az átlagosnál gyengébb általános intelligenciát is mutathatnak.

        A sport és egyéb fizikai tehetségek esetében a szakemberek elfogadhatónak tekintik az általánosan magas intelligencia hiányát.

 

 

1.5. A tehetségazonosítás módszerei (Gyarmathy Éva)

 

Cox (1926) retrospektív vizsgálataiban a nagy alkotók legfőbb tulajdonságai között említi az egyének képességébe vetett hitét és a kitartást.

Renzulli szerint a tehetség nem tulajdonság, hanem egy feltétel az emberben, amely megfelelő körülmények között kifejlődhet. Potenciális tehetségről beszélhetünk, mikor azonosításra vállalkozunk.

 

Sternberg (1993) egy ötszögben ábrázolta (pentagonal implicit theory) azt az öt kritériumot, amelyet meg kell vizsgálni a tehetség megítélésekor.

A kiválóság (excellence) kritériuma. A tehetségnek valamely területen a társainál kiemelkedőbbnek kell lennie. Lényeges a társakhoz való viszonyítás.

A ritkaság (rarity) kritériuma. Az tekinthető tehetségesnek, aki társainál olyan területen kiválóbb, amelyen csak kevesek tudnak hasonló szintet elérni. A ritkaság hely-, idő-, és kultúrafüggő lehet.

A teremtőképesség (productivity) kritériuma. A kiemelkedő képességeknek megfelelő teljesítményben is meg kell mutatkozniuk.

A kimutathatósági (demonstrability) kritérium. A tehetségnek valamilyen teszt általi értékelhetőségét kívánja meg.

Az értékesség (value) kritérium. A tehetségesnek ítélt személy teljesítménye a társadalom számára értékes.

 

Renzulli „forgóajtó” modellje: felméréseket végez az iskolában, és az iskolai populáció kb. 20%-át, akik tehetséget mutatnak, kiválasztja. Ez a gyerekcsoport alkotja a „tehetségmezőt”, és ezeket a gyerekeket munkába fogja. Lehetőséget kapnak alkotó munkára, és eközben megfigyelik őket. Munkájukat befejezve vagy újabb lehetőséget kapnak, vagy kikerülnek a képzésből, és nem kevesebbel, mint ahogy bekerültek. A ki- és bekerüléssel folyamatos a tehetségidentifikáció. Nem garantálható, hogy minden gyerek tehetséges, aki egy ilyen programban részt vesz, de az biztos, hogy lehetőséget nyújt a tehetségeknek.

A „forgóajtó” némileg csökkenti az azonosítás tétjét. Fontos probléma, hogy soknak tűnik a populáció 20%-a.

Wagner (1992) grafikonja (két szélső esetről):

1) Alacsonyra tesszük a pontszámhatárt, amely elérésétől tehetségesnek tekintjük az adott populációt. Így minden tehetségest elérünk, de ugyanakkor a nem kiemelkedő képességűek is bekerülnek a mintába.

2) Magasra tesszük a ponthatárt, így valóban csak a legjobb képességűek kerülnek kiválasztásra. A tehetségesek nagy része kimarad ezáltal a mintából.

 

Hany (1993)

A tehetséges gyerekek azonosítási eljárásokkal foglalkozó szakirodalmának áttekintését követően összeállított egy, a szakemberek általános egyetértésével találkozó ajánlást az identifikációs eljárás kialakításához.

A)     A tehetséges tanulók azonosítása célirányos folyamat azon tanulóknak fellelésére, akiknek képességei a rendes oktatás során nem kapnak kielégítő kihívást.

B)      Az azonosításban használt vizsgálati eljárásokat az indítandó gondozóprogram tartalmának figyelembevételével kell kiválasztani.

C)      A tehetséges gyerekek azonosítását úgy kell kezdeni, hogy minél több jelentkező legyen. Sok és különféle információ szükséges ahhoz, hogy csökkenjen annak valószínűsége, hogy megfelelő tanulók kimaradnak a válogatásból. Fokozott figyelmet kell fordítani a különleges csoportok tagjaira (eltérő kultúrájú, hátrányos helyzetű, képességdeficitekkel küzdő), mert ezen csoportokba tartozó tehetségek elkallódásának veszélye az átlagostól nagyobb. A hatékony azonosítást elősegíti, ha különböző forrásokból származó információk állnak rendelkezésre.

D)     A gondozóprogramba való felvételt szakemberekből álló bizottság döntse el egyénenként, a rendelkezésre álló adatok figyelembevételével. A különféle adatok súlyozása elkerülhetetlen, de az eljárásnak igazolhatónak és egyértelműnek kell lennie.

E)      A programba felvettek előmenetelét rendszeresen vizsgálni kell, a felvétel jogosságának ellenőrzése, valamint az azonosítási eljárás értékelése végett.

 

 

2. A tehetségazonosítás gyakorlati megközelítése

2.1. Szociokulturálisan hátrányos helyzetű tehetségek azonosítása

A folyamat megfigyeléses megközelítés a jó megoldás, nagyobb a megjelenési-azonosítási lehetőség, mert mind képességeik, mind a tehetséghez szükséges egyéb, nem intellektuális jellemzők által nehezen azonosíthatók.

Módja: a tehetség megjelenésére alkalmas környezet megteremtése, és a megjelenő tehetségeket azonosítva, azoknak további fejlődési lehetőséget biztosítása.

Produktív intelligenciát mérő teszteken jól vizsgázhatnak                         Iskolai sikerességet mérő, reproduktív IQ teszteken megbukhatnak.

2.2. Néhány jellemző, amivel biztosan azonosíthatók a tehetségek:

-          szeretné tudni, hogyan működnek a dolgok,

-          kérdései szokatlanok,

-          élénk a képzelete,

-          összefüggéseket talál ott is, ahol más nem,

-          ha valamit a fejébe vesz, azt meg is teszi,

-          kitartóan megragad az őt érdeklő feladatoknál.

 

2.3. Speciális tehetségterületek és azonosításuk (kizárólag az órai ppt)

        Egyre több kutató foglalkozik ezzel a témával az intellektuális tehetségek meghatározása mellett.

        A tehetség nem lehet gyakorlatilag terület független, valahol teljesítménybe kell fordulnia.

        Eltérő az egyes területekkel kapcsolatos tudás mértéke.

2.3.1. Nyelvi tehetség

        Kevés ismeretanyag

        Kultúrafüggő

        A gondolkodás alapját képező rendszer

        Összetettebb, mint a matematikai, képzőművészeti és a zenei tehetség.

        Társadalmilag magasra értékelt

        A következő formákban mutatkozik meg:

o   Orális kifejezőkészség

o   Olvasás

o   Dialektusok, tájszólások utánzása

o   Kreatív írás

o   Általános verbális gondolkodás (a természettudományos tehetség jelzője is)

A következő formákban mutatkozik meg:

¡  Orális kifejezőkészség – beszédkészség viszonylag könnyen azonosítható

¡  Kreatív írás – irodalmi tehetségek, költők: korai próbálkozás, de a nagy versek „érettebb” korban születnek

Diszlexia a nyelvi tehetségtől független

Fejlesztés: memoriter, retorika, vita, nyelvtani

elemzések, kreatív írás gyakorlatok

 

2.3.2. Matematika

 

·         Kisgyerekkori azonosítás

·         10 éves kor utáni azonosítás

A tehetség korai életkorban megmutatkozik, a nagy teljesítmények ifjúkorra esnek (40 éves korig).

Számoló tehetségek – hosszú távú emlékezet, őrzik a műveletek eredményét.

ž  Kisgyerekkorban a fiúk és a lányok matematikai képessége egyforma (kb. 12-13 éves korig)

ž  Utána a fiúk lesznek kiemelkedőbbek.

ž  Különbségek oka: biológiai/kulturális

ž  Zene és a matematikai tehetség gyakran kapcsolódik (egyoldalúan)

¡  Szabályszerűségekkel, mintázatokkal dolgozik mindkettő.

¡  Zenei-téri információ feldolgozás – jobb agyfélteke

Matematikai tehetségtípusok:

ž  Logikai „elmélet-építő

ž  „fogalom-felismerő” intuitív

Egyéb jellemzők:

ž  Nem szeretik a team munkát

ž  Versenyző típusok

ž  kitartás és feladatelkötelezettség

ž  fáradhatatlan, ha a matematikáról van szó

ž  csodákba ejtik a tények, formulák

ž  keresi a problémákat

ž  kiemelkedően jó vizuális képzelet jellemzi

ž  a részleteken felülemelkedik és az összetettet egyszerűbbé teszi

ž  Stb.

Elég megbízható módszerek

ž   Hamburgi Matematika Teszt:  vizsgálja a matematikai tevékenység folyamatát

ž  Korai érdeklődés

ž  Objektív képességtesztek

ž  Matematikai feladatok megoldása – a legjobb módszer

ž  Intelligencia tesztek közül – a nem verbális/téri megoldások  (Raven)

ž  Problémamegoldó folyamat azonosítási képessége

Fejlesztés:

ž  gyorsítás fontossága (Stanley – program)

ž  mentor fontossága

ž  versenyek

ž  levelező versenyek

 

Nem szükségszerű a magas IQ, de a kreativitás igen (ahhoz meg…)

 

Azonosítás:

¡  Hallgatás – válaszadás (hang, hangnem, dallam, ritmus)

¡  Motiváció szerepe

¡  Hangokra való korai érzékenység

¡  Könnyen azonosítja a hangokat

¡  Emlékszik a dallamokra

¡  Énekel, játszik hangszeren

¡  Szeret zenét hallgatni

¡  Zenét ír

 

2.3.3. Képzőművészet

 

ž  Rajzfejlődés – jelentős kutatások

ž  Fejlődés:

                Óvodáskor – képzelet, megdöbbentő rajzok

                Iskoláskor – konvencionalitás/valósághű ábrázolás

                Felnőttkorban – a művészek újra megtalálják a játékosságot

ž  A korai tehetségek ritkák, nem ritka a kései kibontakoztatás

ž  Belsőleg motivált rajzolás – rengeteg gyakorlás, fantáziavilág, realisztikus ábrázolások.

(Kovács Attila Roland – kis miskolci Picasso; 2007-től 28 kiállítás - 1997-ben született -, 3 évesen már felfigyeltek az óvodában a rajztehetségére

 

Család szerepe:

ž  művész, vagy elkötelezett a művészetek iránt

Iskola:

ž  Negatív vélemények (de! Berettyóújfalu pl.)

 

Azonosítás:

-          Nehéz és bizonytalan; tehetséggondozás

Jellemzők:

-          2 évesen felismerhető alakokat rajzol; sok részlet ábrázolása, realisztikus rajzok, rengeteg időt tölt rajzolással, jó vizuális memória, képekben gondolkodnak stb.

 

Savant szindróma (Pl.: „Esőember”)

-          Bizonyítéka Gardner többszörös intelligencia elméletének – számos különböző intelligencia együttműködése révén jön létre értelmes emberi tevékenység.

-          Savantok: alacsony intelligenciájuk ellenére képesek különleges kognitív képességekre

-          Egy területen extrémek, ez a terület sosem keveredik más területekkel:

-          Területek: zene, számolás, téri-vizuális, nyelvi készség

 

2.3.4. Zene

 

-          Jól ismert a zenei fejlődés, keveset tudnak a kiemelkedő képességűekről

-          Az azonosítás elég megbízható

 

Zenei tehetség:

-          A legkorábban jelentkező (genetikai meghatározottság)

-          6 éves kor előtt jelentkezik

-          De!!! vannak későn érő zenészek is, fontos a motiváció

 

Jellemzők (azonosításnál is):

-          Előbb tanul meg énekelni, mint beszélni

-          Családnak rendkívül fontos a szerepe – korai zenei nevelés meghatározó

-          (fejlesztés szenzitív periódusa 9 éves kor kűrül stabilizálódik a muzikalitás)

-          Zenei érzék - sokféle képességek (komponista, hallgató, előadóművész)

-          PL.: motoros képességek, vizuális percepció, dallamok megjegyzésének rövid és hosszú távú képessége

 

2.3.5. Sport

 

Keveset kutatták…

ž  Jellemzők:

¡  Erős a környezet hatása (Gladwell) (Alpok síelői)

¡  Családi háttér

ž  Azonosítás:

¡  Speciális alkat (kosárlabda, zsoké)

¡  Általában beszélhetünk sporttehetségről

ž  Sporttehetség több tulajdonság ötvözete:

¡  Testösszetétel

¡  Pszichológiai jellemzők

 

2.3.6. Vezetői / társas tehetség

 

Kevéssé ismert, elfogadott – pedig út az érvényesüléshez, sikerhez.

Absztrakt gondolkodás és a társas készségek összefüggése.

¡  (csak társas nem elég)

ž  Jellemzők:

¡  Vizuális perspektíva: emberi érzelmek felismerése (arckifejezés, testtartás)

¡  Fogalmi perspektíva: egyén mennyire van tudatában a másik akaratának, elgondolásainak, ismereteinek

¡  Érzelmi perspektíva: mások érzéseinek megértése

 

Freeman vizsgálatok: azt hiszik, hogy az intellektuálisan tehetséges gyermeknek társas érzékük gyengébb, pedig csak szeretnek egyedül lenni néha - félreértelmezés.