Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Motiváció

2012.04.24

 A motivációs elméletek ismerete, a tehetséggondozásban történő alkalmazásuk megértése

 

A tehetség összetevői:

·         intelligencia

·         kreativitás

·         motiváció (ami e legmeghatározóbb, mégis a legkevésbé mérhető)

 

Ø  A motiváció a személyiség sarkalló ereje (Allport fogalmazta meg)

Ø  A motiváció célra orientált, kitartó belső erő, mely megszabja a viselkedés irányát és energiáját.

Ø  Latin eredetű szó – movere (jelentése mozogni, mozgatni)

 

Ø  Extrinzik motiváció: a szituáció különleges célt (jutalmat) tartalmaz, így az egyén a viselkedésének az okát önmagán kívülre helyezi.

Ø  Intrinzik motiváció: önjutalmazó. Az egyén külső jutalom nélkül foglalkozik az adott tevékenységgel. A cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet, mely különösebb erőfeszítésektől mentes. (ilyen a flow élmény is)

 

Motívumok:

A motívum (vagy indíték) bármely olyan belső személyi feltétel, amely cselekvést vagy gondolatot vált ki.

Ø  Sokáig az volt az elgondolás, hogy az alapvető motívumok a drive-redukció elve alapján működnek, vagyis minden motívum a feszültség csökkentésére irányul (éhségérzet). Ez az elv azonban nem magyarázat például a kíváncsiság motívumára, amikor az egyén a feszültség növekedése miatt kezd el tevékenykedni és nem a csökkenés miatt, mint az éhség esetén.

Ø  Tehát összefoglalóan: a szükségletek pszichológiai megfelelője a drive, mely a szükségletek nyomán kialakuló belső késztetés, vagyis a viselkedés hajtóereje.

Ø  Az optimális arousalszint elérésének az elve újabb magyarázat lehet. A hiányállapotok az optimális fölé emelik az arousalszintet (éhség) és olyan viselkedést eredményeznek, amely lecsökkenti azt, de ha az ingerlés túl alacsony, akkor az arousalszint növelésére motiválja a szervezetet, keresi az ingereket, az izgalmakat, míg el nem éri az optimális szintet. (Az arousal a szervezet általános éberségi és izgalmi állapota, valamint a szellemi és fizikai teljesítőképesség idegi előfeltétele.)

Ø  A motívumok megszabják a viselkedés irányát és energetizálják azt.

Ø  Homeosztázis: A belső egyensúlyi állapotot fenntartó mechanizmus. Az élet alapvető feltétele a szerezet belső egyensúlyi állapotának a fenntartása, a folyamatosan változó külső körülményekkel szemben. Ha a homeosztatikus egyensúly megbomlik, akkor valamilyen fiziológiai hiányállapot keletkezik és szükséglet lép fel, vagyis drive keletkezik.

A motívumok típusai:

Ø  önfenntartási motívum: éhség, szomjúság (homeosztázis elve)

Ø  szociális motívum: szexualitás, anyai viselkedés

Ø  kíváncsiság motívuma

 

 

 

Az elsődleges motívumok tehát:

Ø  szükségletek

Ø  homeosztatikus késztetések

Ø  drive

Ø  érzelmek

Ø  vágyak

 

Magasabb rendű motívumok:

Ø  szándék (a cselekvés elhatározása után fellépő feszült lelkiállapot, ami addig fennáll, míg el nem végezzük a kitűzött cselekvést)

Ø  akarat (olyan tevékenység, amely külső vagy belső akadályok leküzdésére irányul)

Ø  kompetencia

Ø  teljesítménymotiváció (a sikerek elérésére, mások teljesítményének a meghaladására vonatkozó késztetés)

 

Maslow:

Ø  Hiánymotívumok: szomjúság, éhség (biológiai hajtóerők)

Ø  Fejlődési motívumok: ambíció, érdekek

 

Teljesítménymotiváció:

Ø  Fogalmát először Murray írta le, mint az akadályok leküzdésére, a feladatvégzésre irányuló energiát.

Ø  Atkinson szerint a teljesítményigény belső késztetés, így a teljesítmény növekedése nincsen összefüggésben a külső jutalmak növekedésével.

Háromféle megközelítés:

Ø  Személyiség és pszichometriai megközelítésű elméletek: E szerint a motiváció mérhető személyiségvonás, mely általánosan jellemző az egyénre.

Ø  Környezet szerepét hangsúlyozó elméletek: Az egyént az adott teljesítmény elérésében a környezeti tényezők segítik és gátolják. (család, oktatás)

Ø  Interakcionális megközelítés: Az egyénben megtalálható motívumok és a környezet együtthatása együtt hat. (vagyis az első két elmélet ebben együttesen megtalálható)

 

Ø  Motivációs változók: cél, erőfeszítés, kíváncsiság, feladat, társak, szorongás, személyes hatékonyság.

 

Cél és motiváció:

Ø  Az emberi cselekvések célvezéreltek, vagyis tudatos célok által irányítottak.

Ø  A célok tartalmuk és intenzitásuk szerint vizsgálhatóak. A tartalom a cél körülhatároltságát és nehézségi fokát jelenti, míg az intenzitás azt mutatja, hogy mennyire vonzó a cél.

Ø  A cél szempontjából dilemmát okozhat, hogy könnyű cél esetén több sikert ér el az egyén, míg nehéz cél esetén nagyobb teljesítményre lehet sarkallni. (például megoldás lehet egy közepes cél megadása, így az egyén folyamatosan elégedett és produktív lesz)

 

Benső én és motiváció:

Ø  „self” – önértékelésünk, személyes hatékonyságunk észlelése.

Ø  A motivációt azok a helyzetek fokozzák, ahol az egyén autonómnak, kompetensnek érzi magát egy feladat megoldása során.

Ø  Sikerorientált: közepesen nehéz feladatot választ, melyben elég kihívást talál, de sikerre is van esélye.

Ø  Kudarckerülő: vagy nagyon nehéz vagy nagyon könnyű feladatot választ.

Ø  Kompetenciára törekvés: a kompetencia pozitív érzése újabb kompetenciák elérésére serkenti az egyént, ami növeli a teljesítményt. (körkörös folyamat)

 

Kíváncsiság (exploráció):

Ø  a belső motivációt erősíti

Ø  az egyik elsődleges ösztönünk – újszerű ingerek iránti vonzódás (vagy az újdonság miatt kialakuló félelem)

A kíváncsiság altípusai:

Ø  Diverzív: az unalom elleni védekezés, emeli az arousalt az újdonságokkal.

Ø  Specifikus: infószerzésre szolgál, csökkenti a bizonytalanságot.

Ø  Egyéni különbségek vannak az ingerkeresés terén. (személyiségfüggő, pillanatnyi lelki állapototok hatása)

 

Motiváció és kiemelkedő teljesítmény:

Ø  Már egészen kicsi gyerekeknél megfigyelték, hogy az érdeklődés különösen kitartó és erős koncentrációt képes kiváltani. A kíváncsiság kisgyermekkorban először kutató, exploráló tevékenységekben nyilvánul meg, mely a tehetség korai jele is lehet. Később a gyakori kérdésfeltevések mutatják a gyermek kíváncsiságát. (A tehetségesek új helyzetben a releváns információra figyelnek.)

Ø  A belső hatékonyság érzése erőt ad a gyereknek, hogy kitartson az érdeklődése mellett, hogy a kíváncsiság keltette magas szintű koncentráció akkor is fennmaradjon, ha a szokásosnál nagyobb erőfeszítésre van szükség a sikerhez.

Ø  Freeman a hiteles visszajelzést tartja alapvető tényezőnek a pozitív énkép kialakulásában. (Család és iskola részéről)

Ø  A siker tényezői: korai életkorban történő kezdés, gyakorlás, személyiségjegyek, az érdeklődés folyamatos fenntartása, fejlődésorientáltság, kiemelkedő intellektus, vágy az önmegvalósításra, függetlenség, elhivatottság.

 

Tanárszerep:

Ø  Carol Dweck

Ø  Rögzült beállítódás (fixed): sikeres, jól teljesítő emberként definiálja önmagát és képtelen szembesülni a kudarccal.

o   az IQ egy rögzült jellemvonás, tehát a tehetség adott

o   rossz kudarctűrés

o   negatív erőfeszítés („a legfontosabb, hogy megmutassam, milyen okos vagyok”)

Ø  Fejlődő beállítódás (growth): képes a saját hibáiból tanulni és a kudarcait a tanulási folyamat során hosszú távon a saját előnyére fordítani.

o   az IQ egy alakítható tulajdonság, tehát a tehetség szerezhető

o   tanul a hibáiból

o   pozitív erőfeszítés – szenvedély, elhivatottság („fontosabb, hogy tanuljak dolgokat, minthogy jó jegyeket kapjak”)

 

Renzulli – Gazdagítási triász (SEM modell)

Ø  1. általános explorációs tevékenységek

Ø  2. csoportos fejlesztő gyakorlatok

Ø  3. valódi feladatok egyéni vagy kiscsoportos megoldása

Ø  Az első két kategória minden tanuló számára megfelelő lehet, de a 3. olyan emelt szintű feladatokból tevődik össze melyeket a tehetséges tanulók maguk választotta alapon végeznek. Arra ösztönzi a tanulókat, hogy friss adatokat gyűjtsenek a megfelelő kutatási módszerekkel és a munkájuknak az eredményét más tanulókkal is megosszák.

Ø  Az érdeklődés kell, hogy vezérelje a gyerek munkáját és kutatásait, mert ez vezet az elköteleződéshez.

 

Tanulási stratégiák és a motiváció összefüggései:

Ø  Nincs összefüggés az intellektuális képességek és a motiváció között és nincs összefüggés a tanulási módszerek és az általános intellektuális képességek között sem.

Ø  Minél értelmesebb alaki, annál inkább kerüli a reprodukáló stratégiát.

Ø  Minél pozitívabb az énkép, annál gyakoribb az mélyreható és szervezett tanulás.

Ø  Minél motiváltabb valaki, annál valószínűbb, hogy hatékony tanulási stratégiákat használ. (!)

Ø  Minél szorongóbb, annál valószínűbb, hogy a mechanikus és a reprodukáló stratégiákat kedveli.

 

Mit lehet dicsérni?

Ø  erőfeszítést

Ø  kontrollt

Ø  képességet

Hogyan lehet motiválni?

Ø  érdekes, kreatív feladat adás (autonómia biztosítása)

Ø  projekt napok

Ø  az elért eredmények összevetése a korábbiakkal és a célokkal (rámutatás a fejlődésre)

Ø  megfelelő dicséret kialakítása (az erőfeszítést kell kiemelni)

Ø  a felfedezés örömére való rávilágítás

 

Figyelembe kell venni:

Ø  a személyes érdeklődést (viszonylag állandó)

Ø  egy adott tárgyhoz kapcsolódó érzelmeket

Ø  szituációs érdeklődést (ebből a későbbiekben kifejlődhet a személyes érdeklődés)