Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1. A személyiség fogalma, kutatási módszerei

2008.10.25

A személyiséget meghatározhatjuk úgy is, mint az egyén gondolatainak, érzéseinek és viselkedésének olyan egyedi és jellegzetes mintázatát, amely az egyénre jellemző, személyes kapcsolatot eredményez a fizikai és társas környezetével.

Sokféle értelemben alkalmazható:

Ø      Személyiség -) jellem

Ø      Folyamatosságot, következetességet sugall (bizonyos helyzetekben ugyanolyan a viselkedése)

Ø      Jellemző karakter

Ø      A tulajdonságok speciális kapcsolata

Miben különbözünk, miben hasonlítunk egymásra?

Ø      Egyéniség

Ø      A hasonlóságban el lehet bújni

Ø      Aki kiválik a többiek közül, az csodálatot, irigységet, utálatot kap.

A személyiség a személyen belüli pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedés-, gondolat- és érzésmintáit hozza létre.

Ø      A személyiség nem érzelmek halmaza, hanem szerveződés, egyéni kapcsolódás.

Ø      Aktív folyamatot jelent (a személyiség megállás nélkül fejlődik, mégis önmaga marad)

Ø      A személyiség oki tényező (mégis önmaga marad)

Ø      Speciális mintákban, állandóságban mutatkozik meg (ismétlődő jelenségek miatt lesz karakterisztikus)

Ø      A külvilágban való megmutatkozása

Módszerek:

  1. Megfigyelés:

Ø      Esetleges

Ø      Hosszú időn át, több ember megfigyelése

Ø      Introspekció (önmegfigyelés)

Ø      Mások megfigyelése (passzivitást feltételez)

  1. Kísérlet (experimentum)

Ø     Én irányítom az eseményeket

Ø     A dolgok manipulálása

Ø     Függő és független változóval való dolgozás

Ø     A véletlennél gyakrabban fordul elő

Ø     Kontrollcsoport alkalmazása

  1. Teszt

Ø      Papír – ceruza teszt:

Ø      MMPI

Ø      A személyiségjegyek leltárba vétele

Ø      A válaszol csoportokra bontása

Ø      Projektív tesztek (projekció kivetítés):

Ø      Rorsach

Ø      Standard empíria

Ø      Validitás: matematikai módszerekkel való bizonyítás

Ø      Relizbilitás: megbízhatóság

 

 

 

Személyiség kérdőívek:

Ø     Nem közvetlenül a személyiségvonásokra kérdez rá, hanem abból indul ki, hogy a személyek miként viselkednek bizonyos helyzetekben

Ø     Egységesen, mindenkinek ugyanazokat a kérdéseket teszi fel

Ø     A kérdőívek egyes tételei egy bizonyos személyiségjegyet céloznak meg és az összetartozókénak az együttes értéke fogja megadni, az adott vonás skáláján mért pontszámot.

MMPI (Minnesota Multiphasic Personality Inventory)

Ø     550 tételből áll, melynek mindegyike 1-1 attitűddel, érzelmi reakcióval, testi- vagy pszichológiai tünettel kapcsolatban fogalmaz meg 1-1 állítást

Ø     Erre adható válaszok -) igaz, hamis, nem tudom

Ø     Nem az számít, hogy a személy igazat mond-e hanem, hogy éppen azt válaszolja

Ø     Előnye: azt feltételezik, hogy bizonyos válaszok bizonyos személyiség vonásokra utalnak

Ø     Hátránya: nem tudjuk elméletileg alátámasztani a válaszok és a hozzájuk rendelt személyiségjellemzők közti kapcsolatot

CPI skála (MMPI tételek felhasználásával):

Ø     Olyan vonásokat mér, mint a dominancia, a szociabilitás, a felelősség és a dominancia

Ø     A dominanciaskálát azokból az állításokból szerkesztették meg, melynek mentén a kritérium- és kontrollcsoport szignifikánsan eltér egymástól

Ø     Széleskörben használt, egységes, emberekre alkalmazható személyiség kérdőív

Q-rendezés:

Ø     A rendszerezést végző személy az egyén személyiségét kb. 100 kártya csoportokba való rendezésével jellemzi

Ø     Mindegyiken 1-1 személyre vonatkozó megállapítás van

Ø     Mindegyik kap egy számot és minél nagyobb egy szám, annál jellemzőbb a személyre egy adott tétel

Ø     2 Q-rendezés összehasonlítható, így kiderül, hogy 2 ember mennyire hasonlít egymásra a személyiségük összetétele szempontjából