Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A tervezés a PR munkában

2009.04.16

A tervezés folyamata a PR munkában

A PR folyamat tervezése

A PR legáltalánosabb tervezési modellje a RACE /Research-Action-Communication-Evoluation/, mely lényegében a stratégiai management fázisait veszi alapul, de külön szakaszként kezeli a kutatást.

A PR folyamat klasszikus értelmezése szerint négy lépcsőből áll: kutatás, tervezés, kommunikáció és értékelés.

A PR terv felépítése Habermas project-modellje alapján

  1. Egy-két oldalas bevezető a project kiválasztásának módjára. Általános információ.

2.      A probléma meghatározása. Itt határozzák meg, hogy szerintük mi a probléma. A megoldásra még nem tesznek javaslatot. Csak a probléma természetének a leírását tartalmazza.

3.      Helyzetelemzés. A szervezet egészének a megvizsgálása. A szervezet külső és belső tényezőinek elemzése. Ebben a szakaszban általános a megközelítés.

  1. Kutatás: informális/formális.

Ø      Informális kutatás: leírják, hogy milyen módszereket választottak és miért választották éppen ezeket. Az informális kutatásból levont következtetések jelzik, hogy mit kell még a formális kutatással feltárni.

Ø      Formális kutatás: összefoglalja a megállapításokat és megmutatja, hogy a primer kutatás miként válaszolja meg a további kérdéseket. Leírják az alkalmazott módszereket.

5.      A kutatás értékelése: mi vált be és mi nem vált be.

  1. A probléma ismételt megfogalmazása: a szervezet környezetéhez való alkalmazkodásnak elemzése.

7.      Tervezés:

Ø     Meghatározzák a segédeszközöket és a korlátokat.

Ø     Felvázolják, hogy a szervezet és a környezete jövőjének előrejelzésére milyen formát alkalmaznak.

Ø     Definiálják a közönséget.

Ø     A célok és célkitűzések meghatározása.

Ø     A stratégiák és taktikák meghatározása.

Ø     Költségvetés és elosztása.

Ø     Rövid jelzése annak, hogy miként értékeljük a program megvalósítását és hatását.

8.      Kommunikáció:

Ø     aktív és passzív közönség

Ø     látens, tudatos és aktív közönség

Ø     elsődleges, érdeklődő és csillapító közönség

Ø     belső és külső érdekeltek

Ø     Az üzenet meghatározása.

Ø     Az egyes üzenetek célba jutásának módjának meghatározása.

Ø     A választott célba jutási eszköz miértjének megmagyarázása.

Ø     A kívánt hozzáállás, tudatosság és a viselkedés változás jelzése.

9.      Értékelés:

Ø    A médiában elhelyezett üzenetek száma.

Ø    Az elért közönség száma.

Ø    Azon emberek száma, akik megváltoztatják véleményüket.

Ø    Azon emberek száma, akik megváltoztatják viselkedésüket.

Ø    Azon emberek száma, akik megőrzik új viselkedésüket.

A PR terv Melvin Sharpe modellje alapján

Az Amerikai PR Szövetség a PR-t, mint 6 management funkciót definiálta: elemzés, management tanácsadás, kutatás és értékelés, tervezés és végrehajtás, források kezelése és tudásszerzés. Sharpe modellje a jelenleg alkalmazott modellek, és elméletek kritikájára épül.

Grunig kétoldalú szimmetrikus modellje áll a legközelebb a PR értelmezéséhez. Grunig szerint ahhoz, hogy megérthessék az emberek egymást, bizonyos viselkedési formáknak mindkét részről meg kell felelni. Grunig szerint az embereknek és a szervezeteknek figyelembe kell venniük saját és mások viselkedésének következményeit, és csökkenteniük kell a negatív következményeket.

Pearson az etikai döntéshozatalt egy párbeszéddel modellezi, és bemutatja azokat a csapdákat, mellyel a párbeszéd monológgá válhat. Egyetért Grunig modelljével, miszerint igazi PR-t nem lehet végezni, amíg a szervezet el nem éri a kétoldalú szimmetrikus kommunikáció szintjét.

A párbeszéd megvalósulásának előfeltételei:

Ø      A résztvevőknek ugyanolyan lehetőséget kell kapniuk a párbeszéd kezdeményezésére és fenntartására.

Ø      A résztvevőknek ugyanolyan lehetőséget kell kapniuk, hogy érveiket ki tudják fejteni.

Ø      A résztvevők közötti interakciónak mentesnek kell lennie a manipulációtól.

Ø      A résztvevőknek egyforma hatalommal kell bírniuk.

Sharpe szerint ahhoz, hogy egy szervezeti management csoport PR funkciókat tudjon végrehajtani, 3 alapszabályt kell elfogadnia:

Ø      Egy szervezet gazdasági és társadalmi stabilitása függ a közvélemény támogatásától.

Ø      Minden embernek joga van információt szerezni azokról a döntésekről, melyek befolyásolják az életét.

Ø      A kétoldalú kommunikáció lehetővé teszi a szervezetnek, hogy lépést tartson a változásokkal.

 

Ø      Az etikát csak a párbeszéden keresztül lehet megérteni.

Ø      A párbeszéd csak akkor lehetséges, ha a kapcsolatban az adok, és a kapok egyenlő.

Ø      A kétoldalú szimmetrikus modell egyenlősége a kétoldalú megértésen alapul.

Ø      A megértés akkor lehetséges, ha a management elismeri az alapvető szervezési feltételeket.