Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Normatív skála, kritériumskála, hozzáadott pedagógiai érték

2009.01.17

Értékelési kritériumok:

Összetett feladatok elbírásához megadott olyan minőségek v. mértékek, amelyek megléte esetén a teljesítmény pozitív minősítést kap. Különösen gyakorlati cselekvéssort ( gyakorlati képzés ), alkotó tevékenységet igénylő feladatok megítéléséhez szükséges körülírni az elfogadhatóság feltételeit. Differenciáltabb értékelés esetén a minimális és a kiemelkedő teljesítmény definiálásán kívül célszerű e két szélső érték között további 1-3 fokozatot meghatározni. Minél konkrétabban sikerül leírni az értékelési kritériumokat, annál tárgyilagosabb az értékelés. Az értékelési kritériumokatat szövegesen és példákkal illusztrálva is meg lehet adni. Az értékelés objektivitása fokozható értékelési szempontok szerint rendszerezett értékelési kritériumok  megadásával.

 

Kritériumorientált értékelés:

Olyan értékelési eljárás, amelyben a tanuló teljesítményének „értékét” a tanulási követelményekből kiindulva, azokhoz viszonyítva határozzák meg. A kritériumorientált értékelés az oktatási folyamat lényeges csomópontjain alkalmazható annak érdekében, hogy a következő lépést célszerűen lehessen megtervezni. A kritériumorientált értékelés előfeltétele, hogy pontosan kidolgozott követelmények álljanak a ped. rendelkezésére. Ezek, és az ezeknek megfelelően kialakított feladatlapok segítségével pontos kép alkotható arról a tudásról, amelynek megszerzésére az oktatási folyamat irányul. A kritériumorientált értékelés jellegzetes értékelési mód a szakképzésben, mivel itt a végzettség, a képesítés feltétele az, hogy érjen el a tanuló, a hallgató a szakmában valamely előre meghatározott minimális felkészültséget, így nem lehet viszonyítási alap a koroszt. v. csoportátlag ( normaorientált értékelés ). - Ir. Báthory Z.: Tanulók, iskolák - különbségek. Bp. 1992.

 

 

Normaorientált értékelés:

Olyan értékelési eljárás, amelyben a tanuló teljesítményét egy kiválasztott népesség teljesítményének átlagához (norma) viszonyítják. A normaorientált értékelés tehát lehetővé teszi annak meghatározását, hogy az egyes tanulók teljesítménye hol helyezkedik el az országos vagy településátlaghoz viszonyítva. A normaorientált értékelés eszközei olyan standardizált tesztek, melyek egy-egy oktatási egység (téma, tanév, isk.-fokozat), lezárásához kapcsolódnak, kiterjednek a tananyag egészére, vagy az egészet reprezentáló csomópontokat ölelik fel. A standardizált mérce ismeretében a ped. a tapasztalati országos (ritkábban települési) átlaghoz viszonyítva tudja értékelni a tanulók teljesítményét. A normaorientált értékelés elsősorban az olyan oktatásban indokolt, amely egy adott koroszt. egészére (ún. term.-es populációra) vonatkozik. Ilyen az általános műveltséget nyújtó oktatás. normaorientált mérés , kritériumorientált értékelés - Ir. Báthory Z.: Tanulók, iskolák - különbségek. Bp. 1992.

 

 

A Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ)

Az iskola tanulói által képviselt un. hozott érték alapján becsült teljesítmény (Tb) és az iskola tanulói által ténylegesen elért teljesítmény(Tt) különbsége (Vári Péter, 2004).

 

(Definíciója: HPÉ= Tt  - Tb)

 

 

Hozott Érték Index (HÉI)

Az iskola tanulóinak tanulási teljesítményét leginkább befolyásoló szocio-kulturális és szocio-ökonomiai tényezőkből képzett index.

 

Összetevői (súlyarányaikkal):

 

    - Szülők iskolai végzettsége (45%)

    - Tanulást segítő eszközök: 

       otthoni könyvek száma (30%)

       saját könyvek száma (10%)

    - Otthon felszereltsége: 

       számítógép (10%)

       gépkocsi ( 5%)