Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nemzetközi mérések

2009.01.17

PIRLS:

- A PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study - Nemzetközi Szövegértés-vizsgálat) felméréssorozat célja a 9-10 éves tanulók olvasásképességének vizsgálata, az iskolai és otthoni tanítási-tanulási szokások feltérképezése.

- Segítségével nemcsak a résztvevő országokon belüli olvasásteljesítmény változásának mértéke követhető, hanem az is, hogy miben térnek el egymástól az egyes országok tanulóinak teljesítményei. A vizsgálat része az otthoni olvasási szokások, az olvasás iránti attitűdök és az iskolai olvasástanítási gyakorlat vizsgálata is.

- A szövegértés minden gyermek fejlődésének elengedhetetlen feltétele. Ezért az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága) ezen képességnek a mérésére, illetve a képesség megszerzését befolyásoló tényezők vizsgálatára vállalkozott a világ számos országában.

- A felmérés az általános iskola alsó tagozatának negyedik évfolyamát vizsgálja, mivel ez az év fordulópontot jelent a tanulók, mint olvasók fejlődésében. Ugyanis ez az a pont, amikorra a gyerekek már megtanultak olvasni, és már azért olvasnak, hogy tanuljanak.

- Magyarország már 1970-71 óta vesz részt az IEA szövegértési vizsgálataiban. 1990-91-ben volt az IEA Reading Literacy Study elnevezésű vizsgálata, amely a PIRLS 2001-vizsgálat előzményének tekinthető, s amelyben Magyarország egyike volt a 32 résztvevőnek.

- 2001-ben 9 ország ismételte meg az IEA 1991-es szövegértési vizsgálatát - köztük Magyarország is, ez volt az ún. PIRLS Trend - vizsgálat (Trends in Children's Reading Literacy Achievement 1991-2001).

- A PIRLS-vizsgálat ötévente kerül megrendezésre. Mivel célja trendek (egymást követő években nyújtott teljesítmények összehasonlítása) felállítása, a 2001-es vizsgálatot, 2006-ban, közel 50 ország részvételével újabb felmérés követte.

- A felmérés anyaga feladatlapokból és háttérkérdőívekből áll. A feladatlap kitöltése körülbelül kétszer negyven percet vesz igénybe, feleletválasztós és kifejtős kérdéseket egyaránt tartalmaz.

- Az IEA-PIRLS háttér-információkat is gyűjt. A diákok, szüleik, az iskolaigazgató és a mintába bekerült osztály tanítója is kap egy-egy kérdőívet. Ezek a kérdőívek fontos háttér-információkkal szolgálnak az eredmények elemzéséhez és magyarázatához.

- A feladatok már nem kerülnek felhasználásra az elkövetkező mérési ciklusokban, de segítségükkel lehetőség nyílik a feladatsorok osztálytermi bemutatására, a kérdéstípusok megismerésére.

 

- feladatlap és háttérkérdőív kitöltése:

            - feladatlap: feleletválasztós és kifejtős kérdések (2X40 perc)

- háttérkérdőív: szülővel, igazgatóval és a tanítóval töltetik ki (ezek az eredmények magyarázatához fontosak)

- célja szerint:

            - élményszerző szövegek: rövid történetek, mesék, irodalmi művek részletei

            - információszerző szövegek: természettudományos, életrajzi

- művelet típusa szerint:

- azt vizsgálják, hogy a kérdések az információ visszakeresését és az egyenes következtetések levonását igénylik, vagy a szöveg értelmezését, összefoglalását és értékelését várják el

- a fiúk és a lányok teljesítmény között kisebb volt a különbség, mint a nemzetközi átlag

- az irodalmi szövegek értelmezése jobb, mit a tudományos szövegeké

- jobb családi háttér, jobb teljesítmény

- szöveghossz: 400-700 szó

- tartalmi keret (framework)

            - mit szeretnénk mérni?

            - a területeket egyszerű részekre kell bontani

            - milyen szempontok mentén akarjuk a teljesítményt mérni?

Címek:

- A kis agyaggombóc

- Táplálékkeresés

- Egy hihetetlen éjszaka

- Antarktisz: a jég országa

 

 

PISA:

- A PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat célja annak felmérése, hogy a közoktatás kereteit hamarosan elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek.

- A vizsgálat során elsősorban nem az iskolai tananyag számonkérése a cél, hanem annak felmérése, hogy a tanulók megállják-e helyüket a mindennapi életben, képesek-e tudásukat hasznosítani, új ismereteket befogadni és azokat alkalmazni. Ennek érdekében a PISA igyekezett olyan mérőeszközöket kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulók teljesítményei nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek.

- A háromévente megrendezésre kerülő PISA-vizsgálat három tudásterületen (szövegértés, matematika és természettudomány) méri a tanulók képességeit. Minden felmérés részletesebben foglalkozik egy-egy tudásterülettel, 2000-ben a 15 évesek szövegértése, 2003-ban a matematikai műveltsége volt a középpontban, 2006-ban pedig a tanulók természettudományos műveltsége kap kiemelt figyelmet.

- A tanulói teljesítmény mérése mellett, az oktatásért felelős döntéshozók munkájának segítése érdekében, a vizsgálat nagy hangsúlyt helyez a különböző oktatási rendszerek összehasonlítására, illetve a jó teljesítményekkel leginkább együtt járó tényezők azonosítására.

- A PISA-vizsgálat az OECD által szervezett nemzetközi tanulói tudásszint vizsgálat, amelyben az OECD országok mellett partnerországok is részt vesznek. 2000-ben összesen 32, 2003-ban 41 ország vett részt, 2006-ra pedig a számuk 57-re nőtt.

- Magyarországon reprezentatív minta alapján minden felmérésen több mint 200 iskola több mint 5000 tanulója vesz részt.

- A felmérés anyaga feladatlapokból és háttérkérdőívekből áll. A tanulók az alkalmanként ábrákkal bővített szövegek elolvasása után válaszolnak a feltett kérdésekre. A feladatlap feleletválasztós és kifejtős kérdéseket egyaránt tartalmaz. A felmérési anyag nagy részének célja nem az, hogy a tananyagot reprodukáltassa, hanem az, hogy kiderítse, képesek-e a diákok az adott problémán elgondolkodni és azt megoldani.

- Az OECD-PISA háttérinformációkat is gyűjt. Minden diák körülbelül negyven, minden iskolaigazgató harminc percet tölt majd a kérdőívek megválaszolásával. A kérdőívek fontos háttérinformációkkal szolgálnak az eredmények elemzéséhez és interpretálásához.

- A diákok a feladatlapokat és a kérdőíveket saját iskolájukban töltik ki a suliNova értékelési szakemberei által kiképzett felmérésvezetők felügyelete mellett.

 

TIMSS:

- A TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study - A matematika és természettudomány nemzetközi összehasonlító teljesítménymérése) - az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement - A Nemzetközi Társaság az Oktatási Eredményesség Méréséért) és a Boston College által szervezett nemzetközi vizsgálatsorozat.

- A felmérések célja a 4. és 8. évfolyamon tanuló diákok matematika és természettudományi ismereteinek vizsgálata, továbbá az, hogy ezzel összefüggésben képet adjon az iskolai és otthoni tanítási-tanulási szokásokról.

- Magyarország 1995-ben, 1999-ben, 2003-ban és 2007-ben is részt vett a felmérésben. A 2007-es TIMSS vizsgálatban több mint 60 ország vett részt.

Monitor mérések (1993, 1995, 1997, 1999, 2001, 2003, 2005)

Kétévente ismétlődő, reprezentatív mintán alapuló, összehasonlító hazai felméréssorzat az olvasás- szövegértés, matematika és természettudomány területén. Az országos felmérés célja, hogy az oktatáspolitika és a szakma számára empirikus adatokon alapuló információ álljon rendelkezésre.

SIALS Felnőtt Olvasásvizsgálat (1996)

1994-ben az OECD kezdeményezésére nemzetközi vizsgálat indult a felnőtt népesség olvasási- szövegértési képességének felmérésére. Magyarország 1996-ban vállalta a felmérés lebonyolítását, Chile, a Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Olaszország, Norvégia és Szlovénia társaságában.