Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


5.-6.-Szabó Ildikó cikk

2009.12.08

Iskola és társadalom közoktatással kapcsolatos társadalmi elvárások Magyarországon

- milyennek látják az iskolát, és mit várnak el tőle a társadalom különböző csoportjai, köztük a pedagógusok

- a közoktatás struktúrája, tartalma – kompromisszumok eredménye

- társadalmi elvárások – oktatáspolitika

Az iskolai nevelés jelentősége a közoktatásban

- megváltozott elképzelések a neveléssel kapcsolatban

- liberalizálódott családi nevelési módszerek ( kevesebb a testi fenyegetés)

Felértékelődött a nevelés jelentősége:

- már nem az öröklött tulajdonságokkal, hanem a neveléssel hozza összefüggésbe a felnőttkori magatartásokat

- milyen felnőtté válik a gyerek:

3 % – öröklött tulajdonságok

33 % - nevelés

61 % - öröklött + nevelés

- 18-30 év közöttiek szerint – nevelés

- 30 év felett – öröklött + nevelés

Nevelés – az iskola kitüntetett szerepe:

- 1996-os vizsgálat

- az iskolának, a családhoz képest milyen felelősége legyen a fiatalok személyes és társadalmi fejlődésében:

- 56 % - ugyanolyan

- 28 % - az iskola nagyobb felelősége

- 16 % - az iskola kisebb felelősége

- a véleményeket a válaszolók iskolai végzettsége és pártállása befolyásolja

- az iskola nagy felelősége – érettségivel nem rendelkezők és a konzervatív pártok hívei

- legkisebb felelősség – diplomások és az SZDSZ támogatói

1993-’94-es nemzetközi összehasonlító vizsgálat:

- 11 ország

- Portugália – az iskolának nagyobb felelőséget kell vállalnia

- legfontosabb szerep – család, iskola, pedagógus

- a tanárok kisebbnek látják az iskola szerepét, de nagyobb befolyást tulajdonítanak a barátoknak és a TV-nek

- tanárok nézőpontja – barátok, család, iskola

- az egyház szerepe fontosabb, mint a felnőtteké

1970-es és 1996-os pedagógiai vizsgálat:

- kisebb szerep az iskoláknak

- nagyobb hatás a barátoknak és a TV-nek

- minimális hatás az ifjúsági szervezeteknek

 

Az iskolával való elégedettség

1992.10. – mennyire tartanak az emberek bizonyos társadalmi problémákat súlyosnak

- 12 probléma közül az oktatás színvonala csak a 9.

- ez nem azt jelenti, hogy az iskolaügy mentes lenne a problémáktól, hanem a társadalmi élet egyéb területein lévő problémákat az emberek jelentősebbnek érzékelik

- 1994,1997 – 25 probléma közül a 11. Helyen

- 1997 – az országnak mire kellene a leginkább pénzt költenie – 34 % az oktatás helyzetének javítása

- a társadalom nem érzi égető problémának az oktatás helyzetét

- az életviszonyokat közvetlenül érintő dolgokkal való elégettség romlott, az oktatásról alkotott vélemény nem változott

- az oktatással való elégedettség megosztja a társadalmat

- a különböző társadalmi csoportok nem ugyanazt várják el

- az elégedettség mértéke rétegspecifikus

1997-es felmérés (3 régió, 7. osztályos tanulói):

- az iskolával elégedettek a tanulók

- 50 % - a környék legjobb iskolája az övé

- 25% - a legjobb

- a gyerekek szemében jó az iskolájuk presztízse

- a jobb tanulók inkább, míg a rosszabbak kevésbé elégedettek az iskolával

- a városiak tartják inkább jobbnak az iskolájukat

1996 – külön osztályozni az általános iskolát, a középiskolásokat és a felsőoktatást

- közepes mindhárom

- a válaszokat befolyásolta az életkor és az iskolai végzettség

Az iskola funkciói

- az iskola feladataival kapcsolatos elvárások

- milyen embereszmények, életstratégiák, társas értékek jellemzik a különböző társadalmi csoportokat

- elvárások – gyakorlati életre készítsen fel, önálló és kreatív gondolkodásra neveljen

Az elvárások átalakultak:

- igények növekedése

- érvényesülés az iskolázottság és az iskolai tudás révén

- személyiségfejlesztés, szexuális nevelés, politikai-és állampolgári nevelés

- felkészítés a sikeres életre

1990,’95,’97 – az iskola funkcióinak besorolása:

- az elvárások látványos növekedése

- az iskola valamennyi funkciója felértékelődött

- kiegyenlítettebbé vált a társadalmi támogatottságuk

- a vallásos nevelés az alacsonyabb iskolai végzettségűeknek fontosabb, mint a magasaknak, míg a szexuális nevelésnél ez fordított

- a felsőfokú végzettségűeknek a jó szakma elsajátítása kevésbé fontos

- alacsony iskolai végzettségűek – étkeztetés, napközis ellátás

- kevés elvárás az ideológiai és világnézeti neveléssel szemben

- nem fontos, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az iskolában

- első helyeken – tisztességre nevelés, anyanyelv megfelelő elsajátítása, gondolkodás fejlesztése

- a tanárokat csak kismértékben befolyásolta az iskolatípus, amiben tanítanak

- szakképző iskola - rendre és fegyelemre nevelés, közösségi szellem fejlesztése

- gimnázium – idegen nyelv, továbbtanulásra való felkészítés, szeretetteljes bánásmód

- iskolaigazgatók – szakmai és emberi kibontakoztatás

- a tanulók negatív teljesítményének fokozása

- elégedettség – az iskola mennyire látja el a különböző funkciókat

Pedagógusok társadalmi megbecsültsége

- frusztrált önértékelés – alacsony társadalmi megbecsültség

- rosszabb anyagi megbecsültség

- érzelmi sivárság

- az oktatás kérdései háttérbe szorulnak

- Magyarországon nem alakultak ki világosan a család és az iskola közötti munkamegosztás szabályai

- az iskolának túlzottan nagy szerepet szánnak a nevelésben

- fontosabb, hogy a gyerek tisztelettudó, mint az, hogy kiegyensúlyozott vagy magabiztos

- nincs vallásos nevelés – szekularizáció

- nincs állampolgári nevelés, világnézet formálása