Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


5.-6.-Lukács cikk

2009.12.08

Iskolarendszerek a fejlett országokban

A fogalom:

Iskolarendszer fogalma:

- abból indulunk ki, hogy egy adott ország nevelési-oktatási intézményei nem egymástól függetlenül működnek, hanem egymásra épülnek, rendszerbe szerveződnek

- nemcsak az intézmények együttműködő halmaza, hanem az azt működtető ideológiák és szervezeti elvek, melyek itt kapcsolódnak a társadalom más nagy rendszereihez

Az egyes országok iskolarendszerének összehasonlításának szempontjai:

- milyen egymásra épülő iskolafokozatok és képzési szintek alkotnak rendszert (vertikális)

- ezeken belül milyen eltérő képzési célú iskolatípusok működnek (horizontális)

- az egyes korosztályok milyen arányban vesznek részt 1-1 iskolafokozat és iskolatípus munkájában

- milyen az intézmények fenntartók szerinti megoszlása

- az oktatás-nevelés intézményes feladatai milyen arányban és módon oszlanak meg az iskolarendszerű és iskolán kívüli intézmények között

- milyen mechanizmusok szabályozzák áramlását az intézetek között

- milyen pénzügyi mechanizmusok és hogyan biztosítják e komplex rendszer működését

Hasonlóságok és különbségek:

A fejlett országok iskolaügyének kettős paradoxonja:

- míg nem fontos kérdésköröket szigorú nemzetközi előírások szabályoznak, addig a közoktatás összehangoltságára nem tettek komolyabb lépéseket (EU)

- „euroharmonizációs” lépések a szakmunkás végzettségek kompatibilisebbé tétele

- tény, hogy a fejlett országok iskolarendszerei ennek ellenére nagyon sok hasonlóságot mutatnak, és ez egyre erősödik

- az összehangolás hiányát főként az magyarázhatja, hogy míg a piacok terén az egységbe szerveződés évszázadok óta spontán folyamat, addig az egységesedést lassítja a különbözőségük megőrzésének ideológiája

- az oktatási rendszerek a nemzeti identitás megőrzését szolgálják, ezért idegenkednek a külső szabályzástól

- az egységesedés feltartóztathatatlannak tűnik

- a tőkés világgazdaság igényei „uniformizáltak”

- az országok iskolarendszereinek alakulása szorosan összefügg a gazasági-társadalmi fejlettségi szintjével

- nem állítható, hogy minél fejlettebb egy ország, annál fejlettebb az iskolarendszere

Történeti fázisok:

1. SZAKASZ

- „felülről lefelé” és a „lentről felfelé” építkező elitképző ill. az alsóbb néprétegek gyerekeit befogadó iskolarendszerek kialakulása

- XIV-XV. századi Európában indult meg ez a két folyamat

- felülről lefelé: az egyetemek kiépítették az előkészítő iskoláikat, gimnáziumokat

- lentről felfelé: kiépülnek a népiskolák és a szegények iskolái

- a két rendszer önállóan fejlődött

- a múltszázad második felében kapcsolódott össze a kettő, amikor a népiskolát előkészítő iskolaként kezdték értelmezni

- szekularizáció

2.SZAKASZ:

- az állami iskola befogadóképessége elérte az egyháziakét vagy túlsúlyba is került

- az elit iskola és a népiskola fokozatosan összeépült

- közös alap kialakulása (piramis vagy létra)

I.                    1. 4 osztályos ingyenes és kötelező elemi népiskola

6-7 éves kortól 10-11 éves korig

2. 8 osztályos gimnázium, gimnáziumi típusú középiskola

tandíjas

felsőoktatáshoz vezet

3. felsőoktatás

felülről lefelé építkező rendszer

II.                 Alulról építkező rendszer

6 vagy 8 évfolyamos ingyenes népiskola, majd munka

III.               ”köztes” iskolatípusok

polgári típusú és szakképző iskola

- a középiskola Európaszerte használt fogalma: olyan iskola, amely a népiskola és a felsőoktatás között helyezkedik el, és a gyerekek kis hányada jut be ide

- modernség fokmérője: az egyes típusokba és szintekre bejutó diákok aránya és a tananyag korszerűsége

- minél nagyobb volt a rendszer befogadóképessége, minél nagyobb számban jutottak be a középiskolákba, vagy minél inkább felhasználható volt a tudásuk, annál modernebbnek tekintették az adott ország rendszerét

Ramirez és Boli:

- az általános népoktatás kibontakozását szolgáló elvek

- egyének a társadalom építőkövei

- az állam az egyének összessége

- az egyének és a nemzet haladásának összekapcsolódása

- a gyerek alakíthatóságán keresztül a társadalom is alakítható

- ezen feladatok letéteményese az állam és teljesítésének színtere az iskolarendszer

3. SZAKASZ

- a II. világháborút követő időszak

- gyorsuló expanzió: beiratkozási robbanás

- demokratizálás: változások az iskolarendszer szerkezetében, a rendszerintegrációs elvekben, a tanítási módszerekben és a képzési irányok tartalmában

- globalizálódás: globális világmodell, az iskolarendszerek nyugati modellje

- szekuarizáció: az oktatás szabályozása és fenntartása  állami feladat (magán vagy felekezeti 5-15 %)

Napjaink trendjei

Expanzió:

- évről évre többen és magasabb életkorig vesznek részt az iskolarendszerű képzésben

- későbbre tolódik a munkaerőpiacra való kilépés

- egyre több színvonalasabb képességre-készségre van szükség (ezt a gazdasági fejlődés igényei kényszerítik ki)

- munka világának átalakulása

- munkanélküliség

- nehéz belépés a munkaerőpiacra

- a gyermek és ifjúkor meghosszabbodása

- az expanzió önmagát felgyorsító folyamat

- magasan képzett szülők gyerekeinek is magasabb képzettségi igényei vannak

Egységesítés és demokratizálás:

- a II. világháború után a középfokú oktatás tömegessé vált és felgyorsult: ezt a folyamatot az oktatási rendszerek demokratizálódásának nevezik

- 6-7 évestől 14-16 éves korig általánossá vált az általános iskolai oktatás

- eddig az életkorig ingyenes és kötelező

- a szakképzés 14-16 éves kor felett kezdődik

- a középiskolai képzés aránya gyorsan növekszik

- a felsőoktatás tömegessé válása

- az oktatást a társadalmi egyenlőség növelésére alkalmas eszköznek kezdték tekinteni

- az oktatásnak mind nagyobb szerepet tulajdonítottak a faji, a nemi különbségtétel, előítéletek elkerülése érdekében

- „emberi tőke elmélet”: az iskoláztatást jobban kiterjesztő országok előnyösebb pozíciója

Az iskolarendszerek szerkezeti átalakulása:

- ’20-’30-as évek: 14-16 éves korig az iskoláztatás tömegessé válása

- iskolaszerkezeti reformok

- két részre szakadt a középiskoláztatás: alsó-és felsőközépfokú oktatás

- a 4 osztályos népiskola alapiskolává lesz, és ehhez csatlakozott a középfokú oktatás alsó szintje

- a felső szintre sokan beiratkoznak, még ha nem is fejezik be azt

Nemzetközi modellek

Tankötelezettség:

- a kötelező oktatás életkori hatása mindenhol emelkedett

- EU, OECD: a tanulók többsége a kötelezettségnél tovább tanul

- 14 év: Olaszország

- 14,5 év: Görögország

- 15 év: Német, Ír, Luxemburg, Portugália

- 16 év: Belgium, Dánia, Spanyol, Francia, Hollandia, UK

Iskolaszerkezet:

- iskolaszerkezeti modellek

- korai és késleltetett intézményes szelekció

- USA: vannak iskolafokozatok, de nincsenek iskolatípusok (high school)

- Svédország: egységes keretű középfokú iskola (mindből elérhető a felsőoktatás)

Szakképzés és általános képzés viszonya:

- Két modell: a szakképzést az iskolarendszeren kívül szervező ill. az abba beépítő modell

(1. USA, 2. Svédország)

- Hazánkban „köteles jellegű”: duális jellegű

Tulajdoni szerkezet:

- demokratikus országok: magánjellegű iskolák is

- profitorientált vagy non-profit iskolák (Hollandia: a többség magániskola)

Finanszírozás:

- alsó és középfok: állam

- egyre inkább a helyi önkormányzatok működtetik

- a helyi döntési szintek egyre nagyobb autonómiát kapnak pénzügyi tekintetben

Tananyagszabályzás:

- az iskolatípus céljai miatt központilag alakítják ki (kivétel az USA)

Perspektívák:

- az iskolarendszerek fejlődését nemzetközi egyezmények kezdik szabályozni