Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


5.- 6.: Németh András – Boreczky Ágnes könyv (102-140. oldal) - 1.része

2009.12.08

AZ ISKOLA

Az iskola fogalma

-ISKOLA SZÓ – görög szkólé, latin schola változatának magyaros alakja

Szkólé eredeti jelentése:

- szabadidő, pihenés, nyugalom

- tanulásnak, tudománynak szentelt időtöltés

- az erre létrehozott hely, intézmény

- a mai fogalma kiszélesedett (tánciskola)

- közös – valamilyen ismeretbe, tevékenységbe való bevezetés

A modern társadalmak iskolafogalma:

- a közoktatási rendszer alsó és középszintjén a nevelési és oktatási feladatokat tervszerűen és folyamatosan ellátó intézményrendszer valamely intézménytípusát.

- működését hivatalos rendelkezések szabályozzák

- a munkát a pedagógusok végzik

- kettős minőség – társadalmi és pedagógiai intézmény

- társadalmi intézmény – az iskola mindig a társadalom által elvárt tudáselemeket, értékeket őriz meg és fejleszt tovább, melyek során a különböző társadalmi erők a saját érdekeik érvényesítésére törekednek

- pedagógiai intézmény – speciális nevelői funkciók érvényesülése

- a tanulók tudásának, viselkedésének, személyiségének alakulására gyakorol hatást

- az életvitelhez szükséges ismeretek elsajátítása, mely hozzájárul a társadalom megújulásához

- az iskolában folyó tevékenység középpontjában a segítségre szoruló ember áll, így a legfontosabb feladat a fejlődésének elősegítése

- szakember – nemcsak a személyre irányuló szűkebb nevelési feladat, hanem figyelnie kell tevékenysége társadalmi hatására is (antropológiai, pszichológiai, szociológiai, történeti összefüggések figyelembe vétele a nevelési feladatok előfeltételeként)

Az iskola, mint társadalmi intézmény

- az iskola sajátos társadalmi szervezetként működik

- meghatározott feladatok ellátására jön létre és pozíciók rendszeréből áll, melyekhez meghatározott feladatok kapcsolódnak és hierarchikus rendbe tagolják a tagokat

- iskola – két szervezet egybeépülése (pedagógus, tanuló)

- szervezeti egységek – azok a keretek, melyek működése útján az iskola megvalósítja céljait (iskolavezetés). Önmagukban is egy-egy mikroszervezetet képeznek ezek az egységek és működésük döntő hatással van az iskola hatékonyságára.

- hierarchizáltság:

- centralizált – alá-fölérendeltség

- decentralizált – autonóm, egymástól független

- centralizált felfogás – az iskolát hivatalnoki szervezetnek tekinti, aminek indokoltságát a közoktatás tömegesülésével, a tananyagrobbanással magyarázzák, ami lehetetlenné teszi az oktatásügy megértését

- decentralizációs felfogás – az iskolai szervezetet a pedagógus-tanuló kapcsolatának minőségi elemei határozzák meg.

- az iskola „pedagógiai műhelynek” tekinthető

- elsődleges cél a nevelés

 modern iskola – családi szocializációs tevékenység + társadalom

Individualizációs funkció:

- az egyes tanulók személyiségfejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása

- elmélyültebb tudás, új tapasztalatok, differenciáltabb látásmód

- egyedi személyiséggé válás elősegítése

- ebben szerepe van a humán tárgyaknak

- segítség – a világ értelmezése

                   a jobbik én megtalálása

- modern nyelvoktatás – megvilágítják az embernek a világban elfoglalt helyét

- zene, képzőművészet, sport

Szociális funkció:

Arra szolgál, hogy a felnövekvő generáció számára közvetítse a társadalom vagy annak valamelyik részközössége társadalmi rendjét, normáit, értékeit és ezáltal a megkövetelt viselkedésmódokat a lehető legteljesebben elsajátíthassa

Rejtett tanterv

- hivatalosan meghatározott tanterv – oktatási célok, tartalmi követelmények

- rejtett tanterv (hidden curriculum) – az iskola nem mérhető vagy mért hatásainak, az  oktatás jelentős mértékében formáló látens hatásrendszerének elemzése

Az iskolai rituálék:

- szorosan kapcsolódik a rejtett tantervhez

- az iskolai kommunikáció, az iskolai életrend olyan tradicionális elemei, melyek minden szereplőre egyaránt hatnak

- szertartásszerűségük jelentősége a kollektív tudat kialakulásában áll

- ellentmondásos kapcsolatban áll a „hivatalossággal”

Bernstein (a rituálék két nagy csoportja)

1.      megegyezésen alapuló rituálék – az iskola sajátos identitását adják

2.      megkülönböztető rituálék – elválasztják a különböző életkori, nemi és szociális csoportokat

Wellendorf – a dolgozatírás rituális elemei

- köszönési formulák (hatalmi különbségek)

- vizsgaszertartások (teljesítményelv)

- a tanórák versenyelemei

- felvételi rítusok (alávetettség)

- tanévzáró ünnepélyek

- a kommunikáció – a viselkedés egyéb korlátozó és irányító kódexei

- uniformizáló cselekvési tér, amely kiterjed: az időre, a helyre, a tartalomra

- a ritualizáció eszközei lehetnek a tantervnek, a házirendnek

Kvalifikációs funkciók

- célja, hogy az iskolában a gyerek által megszerzett tudást a felnőttkori élethivatás szolgálatába állítsa, így elősegítse a pályaválasztást, a beilleszkedést

- alapvető kultúrtechnikák (írás, olvasás)

- természettudományok

Az iskola szelekciós funkciója

Kiválogató vagy szelekciós funkció:

- az iskola működése során sajátos társadalmi szelekciót is végez, melyek által konzerválja a meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket

- az iskolából kilépőket a szülők társadalmi, jövedelmi viszonyainak megfelelően szabályozza

- ’60-as évek – az oktatás csökkenteni fogja a vagyoni és hatalmi különbségeket

- az iskolai teljesítményt elsősorban a társadalmi és családi háttér határozza meg

Coleman (1960-as évek usa)

- az eltérő etnikai háttér, a vallási vagy nemzeti hovatartozás milyen hatást gyakorol az iskolai teljesítményre

- fél millió tanuló

- verbális és olvasási képességek, matek ismeretek

- jelentés (1966) – a gyerekek többsége tisztán fekete vagy fehér iskolába jár

- a feketék és ázsiaiak magasabb szinten teljesítenek

- döntő hatás a családi háttérben keresendő, nem az iskola anyagi forrásaiban

- gazdag gyerekek hatása a szegényekre – jobb teljesítmény elérése

Rutter:

- fiúcsoport vizsgálata (4 év múlva is)

- az iskola munkájának pedagógiai minősége

- tanár-diák interakcióinak színvonala

- együttműködés, figyelmesség

- jól előkészített tanórai munka

- az iskola pozitív tényezői csökkenthetik a külső tényezők hatását

- az oktatás minősége, a pedagógiai tényezők hozzásegítik a hátrányos helyzetűeket a jobb eredményekhez

Az oktatás és a társadalmi egyenlőtlenségek elméletei

Pierre Bourdieu:

- a francia iskolarendszer vizsgálata alapján megállapította, hogy az iskolák csak látszólag végzik el legtehetségesebb és a legszorgalmasabb diákok kiválogatását.

- a valóságban a vizsgaeredményekkel és a továbbtanulás irányításával, valamint az azonos szintű oktatási intézmények közötti erős differenciálás révén rejtett módon kijelölik a tanulók helyét a társadalomban, és beláttatják a tanulókkal, hogy csak az iskolai eredményeik által predesztinált társadalmi státusz elérésére alkalmasak

- a vizsgálat során azokat a műveltségi elemeket mérik, amelyeket a privigelizált családok gyerekei otthonról hoznak, de amelyeket a hátrányos helyzetűek semmiképp sem sajátíthatnak el az iskolában

- a szülők nyelvhasználata, az iskolában oktatott „magasabb műveltséggel” való rendszeres otthoni találkozás is jelentős mértében befolyásolja a gyerek iskolai tevékenységét

- ezáltal a privilegizált családokból származó gyerekek előnyös társadalmi helyzetének megőrzését segítik elő, a többi társadalmi helyzetből származó gyerekek nagy részét pedig visszatartják attól, hogy az elitbe emelkedjenek

- az iskolák elősegítik a társadalmi pozíciók átörökítését a következő generációkba

- „kulturális tőke” fogalmának bevezetése, mely azt a célt szolgálja, hogy az egyes rétegek, elsősorban a privilegizáltak megkülönböztessék magukat a többiektől

- ez a kultúra azok számára nehezen elsajátítható, akik azt nem tanulták meg szinte észrevétlenül a családban, így az ebből adódó esélykülönbségeket nem tudja lényeges mértékben csökkenteni

- gazdasági tőke: a különböző gazdasági formák (pénz, gyár, földbirtok)

- információs tőke: részben családi örökség, részben iskolai végzettség útján szerezhető meg

- társadalmi tőke: az egyén vagy valamely csoport kapcsolati tőkéje, az ismeretek és elismerések bonyolult hálózata

Basil Bernstein:

- a nyelvi nehézségek hangsúlyozása

- felfogása szerint a különböző környezetből származó gyerekek más-más beszédformákat, nyelvi kódokat sajátítanak el, ami később nagy hatással lesz az iskolai teljesítményeik alakulására is

- az alsóbb társadalmi rétegekhez tartozó gyerekek beszédére az ún. „korlátozott kód” jellemző. A beszédforma az alsóbb osztálybeli közösség kulturális környezetéhez kapcsolódik, és jellemzője, hogy benne erős családi és szomszédsági kötődés nyilvánul meg, melyekben számos norma nyilvánul meg, így nincs szükség azok nyelvi kifejezésére

- a középosztálybeli gyerekek beszéde egy „kidolgozott kód” elsajátításával jár együtt, olyan beszédstílussal, melyben a szavak jelentése az adott helyzet követelményeinek megfelelő. Sikeresebben felelnek meg ezek a gyerekek az elméleti képzés feltételeinek. A gyerekek számára az iskola, amely a jelent a távoli jövőhöz kapcsolja, nincs ellentmondásban a szülői ház értékeivel. A gyerekeknek magas a kíváncsiságszintje, és a kidolgozott nyelvi kód használatának képessége érzékenyebbé teszi őket a különböző szerepekre, így igen sokféle társadalmi szituációban képesek lesznek a megfelelő viselkedésre, és jobban be tudnak illeszkedni az iskolai környezetbe is.

- a munkásosztálybeli gyerekek családi struktúrájának formális szervezettsége alacsonyabb szintű. Nem jellemző a hosszabb távú célok keresése, inkább szükségletei közvetlen kielégülésére törekszik. Mivel a jövőfogalma is homályos, így a cselekvéseit is inkább a véletlenek uralják. A szülők és a gyerekek között használt nyelvben kevés a személyes minősítés.

Felsorolja az alsóbb társadalmi rétegű gyerekek rosszabb iskolai teljesítményének hátterében meghúzódó nyelvi eredetű problémákat:

Ø      A gyerek otthon általában korlátozott válaszokat kap kérdéseire, ezért kevésbé tájékozott és nem kíváncsi úgy a körülötte lévő világra, mint a kidolgozott kódot elsajátított gyerek.

Ø      Nem képes a tanárral a tanár szintjén kommunikálni, így gyakran problémát okozhat számára a tanítás során használt absztrakt nyelv, valamint az iskolai fegyelem általános szabályainak a megtartása.

Ø      Képtelen a tanár és a diák között lévő státuszegyenlőségnek megfelelő nyelvet használni. A tanár magyarázatából sok mindent nem ért meg, mivel a nem általa megszokott nyelvi formában jelenik meg. Ellenszegül azoknak az erőfeszítéseknek, melyek a szókészletének a bővítésére irányulnak.

Ø      Képes a magolást igénylő tanulásra, de az absztrakt gondolkodást kívánó fogalmi különbségtétel nehézséget okoz, így nehezem boldogul a matematika és más tárgyak elvontabb fogalmaival.

Samuel Bowles és Herbert Gintis:

- a modern oktatás a fejlett kapitalizmus gazdasági igényeit igyekszik kielégíteni

- az iskolák az ipari vállalatok számára szükséges technikai és szociális ismereteket tanítják

- fegyelem- és tekintélytiszteletet alakítanak ki a leendő munkaerőben

- az iskola hierarchikus tekintélyi és hatalmi viszonyai a munkahely viszonyait képezik le

- kulturális újratermelés: az a folyamat, melynek során az iskolák és más társadalmi intézmények generációkon át biztosítják a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek folyamatosságát. Az iskola megerősíti a korai gyerekkorban tanult kulturális értékeket, és ezek az iskola elhagyása után némely esetben korlátozzák az eltérő pozíciók szintjét, más esetben elősegítik bizonyos életpályák alakulását.

- genetikai öröklés hatása: megállapítja, hogy a családból hozott hátrányok fennmaradását elsősorban az magyarázza, hogy a hátrányos helyzetű családok gyerekei genetikai öröklés következtében alacsonyabb intelligenciájúak, és ezeket a hátrányokat az iskola nem képes kiegyenlíteni.

Artur Jensen: (1967)

- a fekete és fehér diákok IQ különbségeit genetikai eltérésekkel magyarázta

- az IQ tesztek kulturálisan többnyire meghatározottak, olyan kérdéseket fogalmaznak meg, melyek közelebb állnak a középosztálybeli fehér diákokhoz. Ezért valószínűsíthető, hogy az átlagos IQ pontokban megmutatkozó különbségek a fehérek és a feketék között meglévő társadalmi, kulturális tényezőkre és nem a genetikai állomány különbözőségeire vezethetők vissza.

Charles Murray – Richard Hernstein:

- a különböző rasszok teljesítménye különböző (pld: az ázsiaiak az átlag felet teljesítenek, míg a feketék az átlag alatt)

- ennek következtében az USA osztályszerkezete egyre inkább átjárhatatlan kasztokra merevedik

- az okosak újabb okos utódokat nevelnek, akik megkapják a legjobban fizető állásokat, míg a butákat eleve kudarcra ítéli a túl korai terhesség, a drogfüggőség, a bűnözés stb.