Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


3. Buckingham könyv folytatása

2009.12.06

Változó média

Technikák

- egyre növekedett a csatornák száma a földi sugárzású állomások esetében, és megjelent a kábel- és műholdas televíziózás is.

- számítógépes játékok, CD-ROM, Internet

- digitális TV, online vásárlás

- videó- és digitális kamerák, multimédiás PC,

- a kommunikáció és az elosztás olyan formáját jelenti, melyet immár nem egy szűk elit tart az ellenőrzése alatt.

- 1993 és 1996 között a kisgyerekes családokban több mint 50%-kal nőtt a számítógépek száma, míg a teljes népesség esetében csak 23 %-kal.

- egyre könnyebb hozzájutás a technikákhoz

- a gyerek szobájában saját TV és videó

- a digitális média kreatív lehetőségeit is csak kevés gyerek használja ki, hiszen a számítógépükön elsősorban játszanak.

- az árak folyamatos esésével egyre nő azoknak a száma, akik hozzáférhetnek a számítógéphez

- egyre nő a különbség a „technikailag szegények” és a „technikailag gazdagok között”

- gyerekek védelme: V-chip, blokkoló szoftverek

- a videó kikerüli az idő és a tér korlátait, és a közszférából a magánszférába helyezi, az államról az egyénre ruházza az ellenőrzés felelősségét. Emiatt a videót roppant nehéz megrendszabályozni.

Intézmények:

- a média fokozódó privatizációja, a közszolgálat hanyatlása: a média új megjelenési formáit az üzleti élet határozza meg. A technika terén észlelhető a gazdasági konvergencia.

- a fejlődés egyik elkerülhetetlen következménye a média iparágainak a vertikális és horizontális integrációja lett. A média már nem egyszerűen annak az eszköze, hogy közönséget biztosítson a hirdetőknek, hanem fokozott szerepet játszik abban is, hogy a közönséget eljutassa más médiumokhoz is.

- a technikai változás ütemét nagyrészt a kapitalizmusnak az új piacok utáni szüntelen kutatás hajtja

- a gyerekműsorok folyamatos „elbrutulása”

- az amerikai rajzfilmek világuralma olyan műfajokat szorít vissza, mint a kortárs dráma vagy a tényfeltáró műsorok

Szövegek

- az intertextualitás lett korunk médiájának egyik meghatározó vonása.

- interaktivitás – interaktív hypertext (internetes szövegek)

- „retro-tévé”

- a popkultúrában érzékiség és cinizmus érzékelhető

- a médiakörnyezet egyre jobban elmossa a médiumok ill. a szövegek közötti határokat. Mindezeket a technikai változások tették lehetővé, ezeket viszont nagyrészt üzleti érdek hajtja.

- korunk médiája egyre inkább szakavatott „médiaértő” fogyasztóként szólítja meg a gyerekeket.

A közönségek

- a „kommunikációs forradalom” hirdetői úgy vélik, hogy a közönséget egyre nagyobb hatalommal ruházzák fel az új médiumok, míg a kritikusok szerint egyszerűen csak alkalmasabbak a manipulációra és a kereskedelmi kiaknázásra.

- a csatornák szaporodásával csökken az egy adóra eső nézők száma, így az új produkciók finanszírozási esélyei romlanak

- a médiahasználat többnyire alkalmi és minden elmélyülést nélkülöz

- a gyerekeket arra ösztönzik, hogy legyenek „első felhasználók”, és ebben a minőségükben mindenki számára jelezzék a jövő útját

- a speciális gyerekcsatornák nézettsége egyre növekszik

- a földi sugárzású adók közönsége jelentősen zsugorodik a kábel- és a műholdas TV-kel szemben

- a politikusok azzal igyekeznek bizonyítani az oktatáspolitikájuk szigorúságát, hogy felpanaszolják a szappanoperák oktatásellenes hatását

- a sajtó által megjelentetett színvonaltalan „tudományos kutatási eredmény” szerint a gyerekek 1/3-a pornográf számítógépes anyagokat cserélget a játszótéren, és a videojátékok autók feltörésére ösztönzik a gyerekeket

- a gyerekek nem maradnak meg a számukra készített anyagoknál, és ők mindig is a „felnőtt” médiát részesítették előnybe

- a gyerekeket egyre inkább művelt, igényes „médiaértő” fogyasztóként kezelik

- a média létrehozás és fogyasztása egyre individualizáltabb és magántermészetű cselekvés lesz, miközben pedig egyre mélyül a szakadék azok között, akiknek rendelkezésükre állnak az új technikák és azok között, akiknek nem

- a „fiatalságot” egyre inkább egyfajta életstílusnak fogják fel, melyet bizonyos márkákhoz és árukhoz fűződő kapcsolata határoz meg

- a játékkonzolok arra ösztönzik a felnőtteket, különösen a férfiakat, hogy visszavonuljanak „éretlen” kamaszkori képzeletvilágukba

- „transzgenerációs megszólítás”: lehetővé teszik, hogy ugyanazt a terméket különböző nemzedékek körében is megpróbálják értékesíteni. Nemcsak a felnőtteket teszik gyerekessé, hanem a fiatalokat is arra buzdítják, hogy tegyék magukévá a felnőttek ízlését.

- azt, hogy hány éves valaki, egyre inkább az dönti el, hogy mit fogyaszt. Ebben az értelemben a „gyerekkor”, akárcsak a „fiatalság”, önmagában jelképes árucikké vált.