Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


3.-4.:Németh András – Boreczky Ágnes könyv 3.része

2009.12.06

Gyermek és nevelés

A gyermekkor történeti változásai

- különböző országokban, különböző társadalmi csoportoknál különböző formában jelentkezett

- a 6-7 éves kor betöltése után ért véget a gyermeki önállóság időszaka, és elvárták tőle, hogy „inasként” betagolódjon a felnőtt társadalom világába.

- munkáik: otthoni kézművesség, mezőgazdasági munkák

- Norbert Elias: A civilizáció folyamata

- a felnőttek nem támasztottak a gyermekekkel szemben olyan viselkedési normákat, melyeknek ne tudtak volna megfelelni.

            - a középkorban jóval fesztelenebbül viselkedtek

- a felnőttek úgy viselkedtek, mint egy mai kisgyerek, akit nem tanítottak meg az illemre

- átalakult a nagycsalád, megszületik a polgári kiscsalád

- új termelési formák megjelenése

- elterjed széles körben az írás-olvasás, így az iskola jelentőssége fokozódott, melyek által a gyermekkor egyre hosszabb átmeneti időszak lett

- a nevelés teret nyert a társadalomban. A kor erkölcse megkövetelte, hogy a szülők felkészítsék gyerekeiket az életre.

- az inaskodás helyébe a szigorú fegyelmet megkövetelő iskola lépett. A család és az iskola együttes erővel vonta ki a gyermeket a felnőttek világából.

- Rousseau: „Szeressétek a gyerekkort!” jelszó

- a gyerekeket többé már nem a felnőttek alacsonyabb rendű másainak tekintették, hanem a gyermeki vonásaikat kezdték idealizálni. 

- felerősödött a gyermekkor imádata, és a meggyőződés, hogy a gyermekkor felette áll az összes többi emberi életszakasznak

DeMause:

- a gyermekkor egyáltalán nem volt egy boldog, békés időszak. Csak az újkorban alakult ki a gyermeki érdekekre is odafigyelő szülő-gyerek kapcsolat, és a XVIII. századtól egyre nagyobb az irántuk érzett empátia.

- az ókortól az i.sz. IV. századig tart a gyerekgyilkosságok időszaka (infanticidal mode)

- IV-XIII század: gyermekeket elhagyó, gyermekkitevő időszak (abandonment mode)

- XIV-XVI század: ambivalens viszonyulás időszaka (ambivalent mode)

- XVIII. századig: birtoklás időszaka (intrusive mode)

- XIX-XX század: a szocializálás időszaka (socialization mode)

- XX. század közepétől napjainkig: segítő kapcsolat kora (helping mode)

- szocializálás alatt egy olyan nevelési koncepciót ért, amely többé-kevésbé a gyermeki akarat formálására irányul, a gyermek kiművelését, megfelelő útra irányítását, szocializálását segíti elő.

- a segítő kapcsolat ezzel szemben barátságos, őszinte, depressziótól mentes emberré válást eredményez

- a gyermeknevelésben bekövetkezett változások a elsősorban gazdasági okokra vezethető vissza. (mezőgazdaság, majd ipar) Az egyre urbanizálódó és bürokratizálódó társadalmak olyan új készségek elsajátítását követelték meg a gyerekektől, melyeket csak egy hosszabb ideig tartó, szervezett oktatási-nevelési folyamat keretei között tudtak megszerezni. Ennek során nem csupán az alapvető kultúrtechnikák elsajátítására volt szükség, hanem olyan új viselkedési mintákat is meg kellett tanulniuk, melyek már nem feltétlenül illeszkedtek bele a gyermekkor természetes világába.

- a XIX. század végére a többség évfolyamokra osztott és a felnőttek munkájától független iskolákba került, ahol egyre hosszabb időt töltött el társaival. Azáltal, hogy elkerültek a felnőttek világától, egyre inkább elkezdtek valóban gyermekként viselkedni.

- megnőtt a gyermeki fejlődés iránti érdeklődés. A gyerekkor, mint önálló életszakasz.

- a XX: századra kialakult a „gyermekország”, amely biztosítja a gyermekek és az ifjak felnőttvilágtól viszonylag elszigetelt életét és fejlődését

- szociális és pszichoterápiás intézmények létrejötte, melyek a gyermekekkel való foglalkozásra specializálódtak

- kialakulnak a gyerekek igényeihez méretezett kulturális ajánlatok (irodalom, TV műsorok)

- gyerekek számára létrehozott fogyasztási piac

- gyerekszervezetek létrejötte

- törvények létrehozása (gazdasági szerepük szabályozása)

- kötelező iskolarendszer és speciális intézmények létrejötte

- a sajátos lelki fejlődésüket elősegítő és térbelileg is elkülöníthető terek létrejötte (gyerekszoba)

- sajátos tudományterületek kialakítása

- Urie Bronfenbrenner: a gyermeki tevékenységek szocioökológiai zónái

            - az ökológiai centrum a gyerek otthona, és a legközelebb álló „releváns” személyek

- az ökológiai közelterek a szomszédság, a lakókörnyezet, ami az első külső kapcsolatok színterei.

- ökológiai metszetek: ahol valamilyen célorientált cselekvés tanulható (üzlet)

- ökológiai periféria: a tágabb világ (üdülőhely)

A gyermekkor sajátosságai napjainkban

- gyakran már nem jelent egy védett környezetet, hanem ki van szolgáltatva különböző társadalmi hatásoknak, szabályoknak, intézményeknek, ezért ma a gyermekkor „társadalmasításáról” beszélhetünk

- a csonkacsaládok elterjedése

- az életkörülmények egyre növekvő technikai korszerűsödése

- urbanizáció

- a gyermek élete a lakókörnyezet különböző „szigetein” zajlik (iskolasziget)

- a világnak nem a valóságos tényeiről szerez tapasztalatokat, hanem a kiszínezett, előregyártott értelmezések mutatják be, hogy milyennek kellene lennie a világnak

- szociológiai vizsgálatok:

- a saját tevékenység elvesztése: azt értik alatta, ami a gyerekvilág piacosodásával függ össze, melyek hatására a játékszerek átalakulnak.

- a tapasztalatok médiafüggősége: a tömegfogyasztáshoz nem csupán a fogyasztási cikkek, hanem a tömegtájékoztatás elterjedt eszközei is hozzátartoznak. A gyermeki lét szempontjából a legnagyobb hatású eszköz a TV.

- pedagógiai tudás és felügyelet: a 2. világháború után a felnövekvő generációk jelentős mértékben felszabadultak a szülői felügyelet alól. Ennek okát abban látják, hogy a gyerekek nagy részének apja hadifogságban töltött hosszabb időt, valamint a szülők idejét elvette a városok újjáépítése. Ellenhatásként a ’70-es évektől létrejött a gyermekek felügyeletének egy sajátos új formája, az ún. szakértői kontroll. Ennek eredményeként a pedagógiai munkán belül egyre nagyobb hangsúlyt kapott a szakmaiságra való törekvés.           

Neil Postman:

- a gyermekkor megszüntetése

- a gyermek és az ifjúsági bűnözés drámai emelkedése

- egyre jobban elmosódnak a határok a határok a felnőtt- és a gyermekdivatban

- az életkori jellemzőket figyelmen kívül hagyó médiahatás

- megszűnőben van a gyerekek korábbi szexuális ártatlansága

- a szülők és gyerekeik között az érzelmi szálak gyorsan megszakadnak, vagy a gyereket küldik el otthonról, vagy a szülők válnak ki válás vagy munkavégzés miatt a családból

- a filmekben, könyvekben, hirdetésekben egyre jobban hasonlítanak a gyerekek a felnőttekhez

- újra gyakorivá válik a gyerekek kihasználása, a velük való rossz bánásmód

Winn:

- azok a társadalmi folyamatok, amelyek a fenti jelenségeket előidézték a családok felbomlása, a nők felszabadulása, a TV és az egyéb médiumok betörése miatt nem fordíthatóak vissza.

- be kell látniuk a szülőknek, hogy a család felbomlásának milyen következményeik vannak

- több idő fordítása a kamaszkor előtt lévő gyerekekre

- be kell látni, hogy a játék milyen fontos, és ez teszi gyermekké a gyereket

- be kell látni, hogy a gyermek és a felnőtt nem egyenlő felek, hiszen a gyerekek nem tudnak kibontakozni, ha egyenlő félként vannak kezelve

A gyermekkor keresztény megközelítése:

- megfogalmazója Nyíri Tamás Heidegger alapján. A „gyermek ember” már kicsiként is az a lény, akit ember névvel jelölhetünk. Az ember, mint élőlény, már a fogantatása után személy. A még meg nem született élőlénynek meg kell születnie.

- a gyermekkel nem szabad dologként bánni, aki nem a felnőttek, és nem a szülő birtoka

- a másik ember, így a gyermek személyének tisztelete megfelel az ember Isten képmására teremtettségének

- a gyermeki lét nem csak a felnőttkorra való előkészület szakasza, a gyermekkor az emberi lét egészének lényegi részét alkotja

A keresztény antropológia alapján a gyermeki lét 5 alapvető létmódja:

  1. A gyermek, mint titok: Olyan kezdet, amely gyökereit a beláthatatlan történelembe mélyeszti. Olyan kezdet, amely a jövő felé tart.

Erikson: „ősbizalom”, ami a lelki egészség fontos összetevője, és az egészséges személyiséghez kell. Ez nem az anyával való kapcsolat mennyiségétől, hanem minőségétől függ, melynek során a szülőknek fel kell kelteni a gyermekben azt a meggyőződést, hogy amit csinálnak, annak értelme van. A vallásos hit azt a formát jelenti, melyet ennek az ősbizalomnak fel kell öltenie.

  1. A gyermek és a szabadság: A gyermek még nincs birtokában a tényleges döntési képességeinek, így a belső és külső hatások elősegíthetik vagy korlátozhatják szabadságának feltételeit. A hatások kényszerű korlátozása a nevelés által történik.
  2. A gyermek és a játék: A játék régebbi, mint a kultúra, már az állatoknál is megtalálható (Huizinga szerint).  Ez egy szabad cselekvés, maga a szabadság. Nem a valóságos élet, hanem az éppen abból történő kilépés, a saját céllal rendelkező aktivitás.
  3. Az emberi kapcsolatok: Az embergyerek emberek között válik emberré. A szülők gondozása nélkül, a felnőttekkel való érintkezés nélkül nem lesznek életrevalók. Az ember olyan lény, aki természeténél fogva kapcsolatokban létezik és gondolkodik.
  4. Az emberi kudarc és a gyermek: A gyermekből egy új, még romlatlan, érintetlen élet fénye sugárzik, ezért egy gyermek jelenlétében nem lehet megfellebbezni az élet értelmét. A gyermek teljes mértékben kiszolgáltatott a környezetének, így mindegyik átveszi a felnőttek meghasonlottságát. A felnőttek tanítják meg szeretni, bizakodni, gyűlölni.
  5. A jövőbeliség: A gyermeki létre a jelenidejűség jellemző, hiszen lebilincseli az adott pillanat, aminek a minél teljesebb átélésére törekszik. Nem nyomasztják a múlt és a jelen gondjai, és a jövő sem vált ki belőle aggódást.

A gyermekkor pedagógiai antropológiai megközelítése

Langeveld:

- felfogása szerint a gyermek pszichés fejlődésének sajátosságai: biológiai momentum, gyámoltalanság, segítségre szorulás, a védettség igénye, és az emancipációs törekvés.

- ez a megközelítés több ponton összefügg az amerikai humanisztikus pszichológia jeles képviselőjének Maslownak az emberi szükségletek hierarchizált rendjével kapcsolatos felfogásával.

Rogers:

- énfogalom, énideál

- mindenkinek van egy elképzelése arról, hogy milyen szeretne lenni

- minél közelebb van az ember énideálja a reális énképéhez, annál boldogabb lehet

- az emberek lelki egészségének alapja, ha feltétel nélküli pozitív elfogadásban részesülnek, ha értik, hogy mások akkor is értékelik őket, amikor érzéseik, viselkedésük az ideálistól elmarad.

Maslow:

- fiziológiai szükségletek, biztonsági szükségletek, a szeretet szükséglete, a megbecsülés szükséglete, kognitív szükségletek, esztétikai szükségletek, önmegvalósítás

A gyermeki szükségletek

- az éntudat fejlődéséhez a nevelés biztosítja a szükséges feltételeket

Skiera: A gyermeki szükségletek felépítése

- Az érzelmi védettség, a biztonság és a törődés szükséglete: feltétel nélküli elfogadás, önzetlenség, törődés. Önmagunk elfogadásának képessége képezi az alapját a másik emberrel való értelmes kapcsolat kialakításának. Az érzelmi védettségben fontos szerepe van az iskolának.

- A dicséret és az elismerés iránti szükséglet: fel kell ébreszteni benne az ismeretszerzéssel kapcsolatos pozitív beállítódást és meg kell erősíteni az önbizalmát.

- Az új ismeretek megszerzésére irányuló szükséglet

- A szabadság iránti szükséglet

- A mások és önmaga iránt érzett felelősség szükséglete

- Az esztétikai élmények iránti szükséglet

- A gyermeki szükséglet belső állapotainak spontán kifejezése

A gyermeki jogok

- a gyermek jogképes, ami azt jelenti, hogy mint jogalanyt megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a társadalomban minden személyt, kivéve azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek meghatározott életkorhoz kapcsolódnak (házasságkötés)

- a gyermekek cselekvőképessége hiányzik (14 éves korig) vagy korlátozott (14-18 éves korig). Ez azt jelenti, hogy jognyilatkozatot csak törvényes képviselője tehet.

- 1989 – Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény (hazánkban az 1991. évi LXIV. törvény)

- az egyezmény célja a gyermekeknek nyújtandó különleges védelem szükségességének elismerése, a különleges védelemhez és támogatáshoz való jog ill. a család védelmének biztosítása.

- a polgári és politikai jogokat meghatározó rendelkezések:

            - élethez való jog

            - a nevéhez és állampolgárságához való jog

            - a saját személyazonosságának megtartásához tartozó fűződő joga

            - abban az esetben választhatják el szüleitől, ha arra a gyerek érdekében van szükség

            - szabad véleménynyilvánítás

            - gondolati, lelkiismereti és vallásszabadság

            - egyesülési és békés gyülekezési jog

- a gyereket nem lehet alávetni magánéletével, családjával, levelezésével kapcsolatos önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete vagy jó hírneve elleni támadásnak

- tájékoztatáshoz való jog

- gazdasági, szociális és kulturális jogai:

            - a szülők közös felelőssége a gyermek neveléséért, fejlődéséért

            - megfelelő orvosi ellátáshoz való jog

            - a szociális biztonsághoz és a társadalombiztosításhoz való jog

- olyan életszínvonalhoz való jog, amely lehetővé teszi a kellő testi, lelki, szellemi, erkölcsi és társadalmi fejlődést

- oktatáshoz való jog

- az oktatás céljainak meghatározása

- a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez való jog

- a családban és a társadalomban való speciális védelmét szolgáló rendelkezések:

            - a törvényellenes külföldre utazását és az ott-tartását szabályozza

- a gyerek védelmével foglalkozik erőszak, bántalmazás, fizikai és lelki durvaság, elhagyás vagy elhanyagolás, rossz bánásmód, kizsákmányolás esetén

- a gyermekmunkával és a kizsákmányolással kapcsolatos kérdések

- a kábító- és a pszichotrop szerek elleni védelméhez való joga

- a nemi kizsákmányolás és a nemi visszaélés minden formájától véd

- a gyermekrablás és a gyermekkereskedelem elleni intézkedések

- a kínzással és a szabadságkorlátozással kapcsolatos kérdések rendezése

- a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vagy abban bűnösnek nyilvánított gyermekekkel való bánásmódról való alapvető szabályok megfogalmazása