Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1. Giddens, Anthony könyv

2009.12.06

Oktatás, kommunikáció, média

Írni-olvasni tudás és az iskoláztatás fejlődése

- preindrusztriális társadalomban azoknak adatott meg, akiknek volt rá idejük és pénzük

- vallási vezetők, papok: az egyetlen teljes egészében írástudó csoport

- a népességnek nem hasznos az olvasni tudás

- könyvmásolások kézzel: drága, kevés példány

- 1454 – Gutenberg

- egyre többen használnak dokumentumokat

- fokozatosan kialakul az oktatás modern formája

- iparosodás, városok terjeszkedése: megnőtt a specializált oktatás iránti igény

Az iskolarendszer fejlődése az UK-ban

- nagy ellentmondás az egységes nemzeti oktatási rendszer bevezetése ellen

- Anglia és Wales elmaradott, Skócia fejlett

- 1870 – a kötelező oktatás bevezetése

- az oktatást nem tekintették kormányzati feladatnak:

- ez a II. világháború után megváltozott

- tesztek kitöltése: tudattalanság

- 1944-ig:

- ingyenes elemi iskola 14 éves korig

- fizetős középiskola

- a nép kevesebb, mint 2 %-a végzett egyetemet

- 1944-es oktatási törvény:

- ingyenes középfokú oktatás

- 15 év az iskolakötelezettség korhatára

- eleven-plus: szelekciós eljárás arra, hogy eldöntsék, ki melyik iskolatípusba kerüljön

- a ’60-as évekre kiderült, hogy ez nem működőképes

- 1964 – a kormány megszünteti a gimnáziumok és a szakközépiskolák közötti különbségeket – egységes iskola létrejötte (nem volt világos a célja)

- 1970-es évek

- munkaerőhiány után munkaerő felesleg

- az oktatás szűkülése

- 1988-as oktatási törvény – nemzeti tanterv létrehozása

- magániskolák (public school)

- tandíjat szedő magánszervezetek

- mentesülnek a nemzeti tanterv követelményei alól

- az oktatás a befektetések egyik legfontosabb területe

-központosított oktatási rendszerek

Felsőoktatás:

FRANCIAORSZÁG:

- egyetemi vagy állami fokozat

- erős központi irányítás

USA:

- magánintézetek

- a köz-és magánintézetek nem különülnek el egymástól

ANGLIA:

- az állam finanszírozza

- politechnikumok

- Nemzeti Egyetemi Fokozatok Tanácsa

- 1991-ben a politechnikumokat egyetemmé minősítették

Az oktatás és a társadalmi egyenlőtlenségek

- az egyenlőség megteremtésének eszközének is tekintették

- ezzel szemben az oktatás megszilárdítja az egyenlőtlenségeket, mintsem csökkentené azokat

COLEMAN VIZSGÁLATA (USA OKTATÁSI RENDSZERE):

- iskolai teljesítmény = társadalmi+családi teljesítmény

- 1964 – jelentés az eltérő etnikai háttér és a vallási vagy nemzeti hovatartozás következményeként megjelenő iskoláztatási egyenlőtlenségekről

- félmillió tanuló adatai: olvasás, matek

- a fehérek és ázsiai amerikaiak magasabb pontszámot érnek el, mint a feketék vagy más etnikai kisebbségek

- COLEMAN feltételezése: a feketék iskoláinak gyengébb a felszereltsége, míg az osztály létszáma sokkal nagyobb, mint a fehéreknél

- a különbségek sokkal kisebbek

- az iskola rendelkezésére álló anyagi források nemigen befolyásolják az iskolai teljesítményt

- azok a szegény gyerekek, akik barátságba kerültek gazdagabb gyerekkel jobban teljesítettek - BOTRÁNY! (USA,UK)

MICHAEL RUTTER:

- londoni kutatásában nyomon követte egy fiúcsoport fejlődését

1.      1970. Általános iskola utolsó évében

2.      1974. Középiskola 3. Osztály

- eredmény: az iskolának van befolyása az iskolai teljesítményekre

- nem azok az iskolák mutatták a jobb eredményeket, amelyek anyagilag vagy épületileg voltak jobb helyzetben

- az iskolai szervezet és az iskolai légkör különbségei csökkenthetik a külső tényezők hatáSait

(jobb iskolai eredmények)

CHRISTOPHER JENCKS:

1972 – Egyenlőtlenség című könyve

oktatási eredmények= családi háttér+ iskolán kívüli tényezők

a reformok csak csekélyen segíthetnek az egyenlőtlenségeken

HALSEY:

- háború után – egy vezetői osztályból származó fiú egy munkásosztályból kikerült társánál 10x nagyobb gyakorisággal tanult még 18 évesen is, és 11x nagyobb valószínűséggel ment egyetemre

 

1985 SWANN- jelentés:

- a fekete diákok rosszabbul teljesítenek

- a nyugat-indiai gyerekek kevesebb, mint 5%uk kapott A - levelt

Az iskoláztatás elméletei

BERSTEIN-NYELVI KÓDOK:

- nyelvi képességek: különböző környezet, különböző kódok

- a nyelvhasználat: szisztematikus különbségeit vizsgálta

- alsóbb osztály: korlátozott kód (gyakorlati tapasztalatok alapján alakul ki)

- középosztály: kidolgozott kód (kontextus függően tanulják meg a nyelvet)

- ők sikeres ebben, küzdenek meg a formális elméleti képzéssel

- jobb beilleszkedés az iskolai környezetbe

JOAN TOUGHT (Bernstein alapján)

- az alsóbb osztály gyermekei ritkábbak kapnak kérdéseikre választ

- korlátozott kód:

- korlátozott válasz a kérdésekre – kevésbé kíváncsi a világra

- nem tartja be az iskolai fegyelem szabályait

- nem érti a tanári magyarázatot

- nincs általánosítás vagy absztrakt gondolkodás

BOWLES ÉS GINTIS: Az iskolák és az ipari kapitalizmus

- a modern iskolarendszer intézményes hátterének kialakulásával foglalkozik

- az amerikai oktatást vették alapul

- az oktatás nem segítette elő a gazdasági egyenlőséget

- az iskolában az ipari vállalatok számára szükséges technikai és szociális ismereteket tanulták, a munka világának megfelelő hierarchikus rend szerint

- néhányat sikerre buzdítanak, néhányat elbátortalanítanak

- a tömeges oktatás jótékony hatásai:

- az írástudatlanság megszűnt

- értékes tanulási tapasztalatokhoz való hozzájutás

- nagyobb demokráciára és jobb társadalmi egyenlőségre volna szükség – egyéni önkiteljesedés

ILLICH- A REJTTT TANTERV

- bírálja a modern gazdasági fejlődést

- nincs szükség kötelező oktatásra

- az iskola 4 alapvető feladata:

- felügyelet gyakorlása

- az emberek elosztása a különböző foglalkozási szerepek között

- a domináns értékek közvetítése

- a társadalmilag jóváhagyott szakismeret átadása

- az iskola a gyereket távol tartja az utcától

- a fennálló társadalmi rend kritikátlan elfogadására nevelik

- ezek az iskolai eljárásban benne rejlenek

- az a dolguk, hogy „tudják a helyüket” és ott csendben üljenek

- a társadalom iskolátlanítását javasolja

- nem a gyereknek vagy a serdülőnek való az oktatás

- a személyes választásra kell bízni, hogy mit akarnak tanulni

- az iskola helyébe oktatási kereteket javasol

- anyagi források tárolása – könyvtár, infóbank

- a diákok bizonylatokat kapnának, melyekkel igénybe vehetnék az oktatási szolgáltatásokat

Az oktatás és a kulturális újratermelés

- az a folyamat, amely során az iskolák, más társadalmi intézményekkel együtt generációkon át biztosítják a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek folyamatosságát

- az iskolák befolyást gyakorolnak az értékek, attitűdök és szokások elsajátítására

- megerősítik a kulturális értékek és világnézetek sokféleségét

- alsóbb osztályokból származó gyerekek – kulturális konfliktusok

WILLIS – A KULTURÁLIS ÚJRATERMELÉS

- esettanulmány egy birminghami iskoláról

- hogyan kerülnek a munkásosztályból származó gyerekek munkásosztálybeli állásba?

- elfogadják alacsonyabbrendűségüket és korlátozott előremeneteli foglalkozásokat választanak

- „legények„  - rasszisták, engedetlenek

- „csupa fül” – konformisták

Az IQ és a társadalmi egyenlőtlenség

- viták az IQ-val kapcsolatban

AZ IQ ÉS A GENETIKAI TÉNYEZŐK –JESSEN-VITA

- szoros kapcsolat az iskolai teljesítmény és az elért pontszám között

- a teljesítmény kapcsolata a társadalmi, gazdasági és etnikai különbségekkel

- a fehér diákok jobb eredményt érnek el, mint a feketék

- egyes állítások szerint örökletes tényezőknek tulajdoníthatóak a fehérek és a feketék IQ különbségei

- 1967 – JENSEN

- 15 IQ- tesztpontnyi különbség a fehérek és feketék között

- kulturálisan meghatározottak az IQ tesztek

- más tényezők befolyásolása (stresszhelyzet)

- a feketék 6 ponttal kevesebbet értek el, ha a tesztelő személy fehér

- a különbségek nem genetikai tényezőknek tulajdoníthatóak, hanem társadalmi és kulturális tényezőknek

- bőrszíntől függetlenül bármilyen pontszámot megszerezhetnek

Egypetéjű ikrek:

KAMIN vizsgálata:

Az adatok semmit sem mutatnak ki, hiszen túlságosan kevés példán alapulnak, hogy az IQ genetikai meghatározottságának kérdését eldöntsék

A nemi hovatartozás és az oktatási rendszer

- a lányok iskolai teljesítménye az általános-és középiskola első osztályaiban jobbak mint a fiúké

- ezután egyre elmaradnak

- nem a természettudomány, műszaki tudomány, orvostudomány

- a lányok korai sikereinek magyarázata:

- az általános iskolai tanítók többsége nő

- a követelmény, a rend, a konformitás a lányoknak kedvez

- akkor veszítik el előnyüket, amikor önállóságra és függetlenségre lenne szükség

- a formális iskolai tananyag nem tesz különbségeket fiúk és lányok közt

- nemi szerepek tipizálása – lányok kötelezése szoknya viselésére

- olvasókönyv-fiúk: független, kalandor, lányok: passzív, otthoni storyk

BEVERLEY BRYAN

- 2x-esen hátrányos helyzet

- fekete diáklányok UK-ban, ott ahol WILLIS a „legényeket” tanulmányozta

- kezdetben lelkesedtek az iskoláért

- „bajkeverőnek” tekintették őket, és később azzá is váltak

- nemi diszkrimináció az iskolában és a felsőoktatásban

Suzanne LIE – Virginia O’LEARY: A csúcs ostroma

- összehasonlító statisztika a világ különböző részéről

- a női diákok aránya nőtt mindenhol

- USA, Norvégia, Izrael – az egyetemi diákok fele nő, de az oktatóknak csak kis százaléka

- a nőkre nagyobb tanítási terhek nehezednek

- ritka a posztgraduális képzés

Oktatás és írni-olvasni tudás a 3. Világban

- 1991 – 3. Világ országai – 28% írástudatlan

- India – 250 millió ember

- program az írni-olvasni tudás kiterjesztésére

- csekély mértékű segítség

- nem népszerűek

- gyarmati birodalmak

- a bennszülötteket primitíveknek tartották az oktatáshoz

- az oktatásuk elégedetlenséghez, lázadáshoz vezethet

- a gyarmatosítók oktatási rendszere európai jellegű volt, és nem vették figyelembe a terület igényeit

- jelenleg a felsőoktatás aránytalanul fejlett az alapfokú és középfokú oktatáshoz képest

- felismerték a gyarmati örökség hiányát – átstrukturálása az oktatási rendszernek a szegények érdekében

- pld. India – önsegélyező oktatás (saját források felhasználása „tanoncokkal” való foglalkozás)

A kommunikáció és a média

- lokális tudás

- nemzedékről nemzedékre

- lassan és következetlenül ment végbe

- infóáramlás felgyorsulása

- XIX. század – napilapok

- USA – olcsó napisajtó

- TV növekvő befolyása

- videojátékok hatása

- GERBNER – erőszak előfordulási aránya