Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


14. Az andragógia alapfogalmai. A felnőttnevelés, felnőttoktatás, felnőttképzés, „lifelong learning” eredményei és problémái hazánkban.

Az andragógia alapfogalmai:

Andragógia: (görög eredetű szó: „férfi”+”vezetés”): a felnőtt nevelés, szűkebb értelemben a felnőttoktatás, felnőttképzés tudománya és gyakorlata. A nevelés - oktatás, képzés - egyik speciális ágazatát ezzel a megjelöléssel különböztetik meg a pedagógiától, a gyermekek nevelésétől, oktatásától, képzésétől. A pedagógia a 0-tól 18-19 éves korig terjedő életkori skálán fejlődő emberrel foglalkozik, s a nevelésükben részt vevő két intézmény. A család és az iskola működését tartja hatásköre leglényegesebb keretének. Az andragógia viszont a társadalmi munkamegosztásba belépett ember nevelésével foglalkozik, s bár életkorilag közös sávot tarthat fent a pedagógiával a társadalmi munkamegosztásba belépett fiatalok esetében, a dolgozó, ill. az iskolai tanulmányaikat befejező, már munkavállalásra jogosult fiatalok nevelése eltér a főfoglalkozásként tanuló kortársaik nevelésétől. A felnőtt nevelés a konkrét céljait és útjait illetően más, mint a gyermeknevelés. A pedagógia és az andragógia megkülönböztetésének alapja az andragógia önállósulási törekvése, önálló tulajdonságainak felismerése. A másik ok az, hogy a pedagógia nem értelmezi a nevelést a maga teljességében, ezért nem fogadható el egyetemes neveléstudományként. Az andragógia a társadalmi munkamegosztásba belépett emberek nevelésével foglalkozik. Számos keret között működhet.

Antropagógia: („ember” + „vezetés”): egyetemes embernevelési tudomány és gyakorlat, amely az ember (a gyermek, az ifjú és a felnőtt) iskolai és iskolán kívüli formákban történő nevelésének, szűkebb oktatásának és képzésének átfogó céljait, feladatait, alapelveit, törvényszerűségeit, eszközeit, általában: egész eljárásrendjét vizsgálja, ill. gyakorolja

Gerontagógia: (görög szó) az időskor és az öregedés társadalomtudományi vizsgálata. Az időskorúak körében folytatandó nevelés elméletével és gyakorlatával foglalkozik, az ezzel kapcsolatos szemlélet fejlesztésére törekszik. A szellemi frissen tartás tudománya, az öregedés vizsgálata. Az idősek nevelésének kérdéseivel foglalkozik.

Felnőttképzés: a felnőtt nevelés része; az egyik értelmezésben a felnőttek gondolkodási és cselekvési műveleteinek, jártasságainak, készségeinek továbbfejlesztésére irányul, s elválaszthatatlan az ismeretek megtanításától. A másik értelmezésben a felnőttek meghatározott pályára, szakmára, tevékenységi területre történő elméleti és gyakorlati felkészítése, ill. itteni tudásuk továbbfejlesztése. A felnőtt nevelés és a felnőttoktatás szinonimájaként is szokták használni, bár a fogalom tartalmát és terjedelmét illetően ez félreértésekre ad alkalmat.

Felnőttnevelés: az UNESCO 19. ülésszakán (Nairobi, 1976) kialakult nemzetközi megállapodás szerint tartalmukra, szintjükre és módszerükre való tekintet nélkül mindazoknak a formális vagy nem formális, szervezett nevelési folyamatoknak az összessége, amelynek révén a felnőttek továbbfejlesztik készségeiket, gazdagítják ismereteiket, tökéletesítik műszaki és szakmai képzettségüket, vagy új irányba továbbképzik magukat. Az életkori határ, melyet átlépve a felnőtt-állapot kezdetét veszi, társadalmanként különböző: a biológiai felnőtté érés ütemén kívül kulturális tényezők határozzák meg, és fontos mutatója lehet a társadalmi munkamegosztás rendjébe való első belépés ideje.

Felnőttoktatás: a felnőtt nevelés azon területe, amelyen a nevelés döntően ismeretnyújtáson keresztül valósul meg. Alapvető hatásrendszere az oktatás, akár végig irányított, szervezett folyamatokban, akár egymástól független, egymáshoz nem kapcsolódó aktusok formájában. A felnőttoktatás része az autodidakta tanulás is, amennyiben az intézmények közvetetten és részlegesen irányítják vagy befolyásolják.

A felnőttség, mint probléma:  Életkori kritériumok - A felnőttség a felnövekvést, követő életszakaszt jelenti. Bizonyos felnőttkoron túl már idős vagy inkább öregemberről beszélünk.

 

A felnőtt állapot különféle típusú jellegzetességek együttese:

A, naptári életkor / életévek száma/

B, Anatómiai, biokémiai és fiziológiai életkor / testi növekedés befejeződése, végleges testarányok, nemi érettség…/

C, Pszichikus életkor – A felnőtt pszichikumát jellemzi a dinamikus egyensúly, a viszonylagos stabilitás.

D, Szociális életkor – Tanulói státusz vége, családpozíció, felnőtt állampolgári jogok és kötelességek.

E, Értékrendszeri jellemzők – Morális vonások, felelősségtudat, érettség elérése.

 

A felnőttoktatás alakulása 1989-től napjainkig

A felnőttoktatás és képzés funkciójában 1989 után jelentős változások történtek. Globális problémák jelentkeztek a felnőttek képzésében. A technikai fejlődéssel járó nagyarányú munkaerő-átrendeződés, és a munkanélküliség tömeges megjelenése radikális változásokat indított el a felnőttképzés szinte minden területén. Felértékelődött és átszerveződött a továbbképzés és az átképzés.

A gazdasági rendszerváltás új kihívást hozott a magyar társadalom munkaképes tagjaival szemben. Azt, hogy munkaerejükkel, szaktudásukkal, műveltségükkel és tanulási képességükkel meg tudnak-e felelni a piacgazdaság új, és gyorsan változó követelményeinek. Nemcsak a tömeges munkanélküliség, az újra-elhelyezkedés nehézsége okoz gondot az egyén számára, hanem munkahelye megtartásának a feladata is. nyilvánvaló lett, hogy a társadalmi előrejutásban a tudás és a szakképzettség meghatározó, amihez viszont a társadalom tagjai nem egyformán képesek „hozzájutni”. Ez a különbség az embereket eltávolítja egymástól és a társadalom tartós rétegződéséhez vezethet. Az egyik csoport képes lesz alkalmazkodni a folyamatos fejlődéshez, a másik csoport tagjai csak segítséggel képes tanulni és lépést tartani a korral vagy még azzal sem. Ehhez viszont elengedhetetlen az emberek – a „humán erőforrás” – egész életpályáján át tartó és aktív részvétele, tanulása.

A gazdasági élet kihívásai:

A nagymértékű munkanélküliség óriási életszínvonal-esést okozott. Egyre több lett a létminimum alatt élők száma. Így új társadalmi szükségletként jelentkezett a munkanélküliekkel való aktív foglalkozás. Tipikus az is, hogy a munkakörök erősen specializálódtak, így nehéz a dolgozók átcsoportosítása. A cél az, hogy az emberek az önálló tanulás révén, minél jobban tudjanak alkalmazkodni az állandó változásokhoz és vegyék tudomásul, hogy a tanulási folyamat egy életen át tart.

Egész életen át tartó tanulás:

A XX. század második felében széleskörűen elterjedt az az eszme, hogy az ember képzése, de még nevelése sem, fejeződhet be a felnövekvés időszakában, hanem a születéstől a halálig kell tartania. Ezzel újjárendeződött, és még sokszerűbbé vált az alapvető andragógiai szakkifejezések egész köre.

A felgyorsult ütemű tudományos technikai fejlődés hatására született oktatás elmélet és gyakorlat, amely szerint a tanulás nem korlátozódhat többé a gyermek és ifjúkorra, hanem annak folytatódni kell a felnőtt korban is.

Lifelong learning: Az egész életen át tartó tanulás a tanuló társadalom és közösségek kialakulását jelenti, ami mindenki számára elérhető ahol az állampolgárok, a szervezetek és a vállalkozások magától értetődően minden tevékenységterületen nagyra értékelik, támogatják és részt vesznek a tanulásban; s ennek kifejlődése érdekében a közintézményeknek kötelességük a tanulás támogatása, ösztönzése és finanszírozása; A mindenirányú tanuláshoz és annak hozzáférhetőségéhez való jogot mindenki számára garantálni kell.

Harangi László meghatározása szerint: „az egész életen át tartó tanulás olyan kora gyermekkortól késő öregkorig tartó kognitív folyamat, amely magában foglalja a formális, azaz az iskolai oktatást éppen úgy, mint a nonformális (bizonyítványt nem adó, kötetlen, öntevékeny szervezetek keretei között végbemenő, nálunk a közművelődési jellegű), valamint az informális (családi, munkahelyi, a széles társadalmi környezetben történő) tanulást” (Harangi 2003, 225).

 

A lifelong learning nem új keletű kifejezés. Hazánkban az „élethosszig tartó tanulás” kifejezése használatos, ami a lifelong learning szakkifejezés fordítása. A XX. század második felében hódított egyre nagyobb teret magának.

A családi szocializáció, illetve az intézményes nevelés, oktatás a korábbi századokban elegendőnek bizonyult a gyermekek felkészítésére, a társadalmi elvárásoknak megfelelően.

A lifelong learning elterjedésének oka:

- Az ipar átalakulása

- A technika rohamos fejlődése

- A globalizáció, és az információrobbanás következében a képzés során megszerzett ismeretek, készségek már nem elegendőek

- A munkaerőpiac folyamatosan változik

- A munkanélküliek száma egyre magasabb

- Gyakorivá válik a szakmaváltás szükségessége.

 

 Az új kihívások, új készséget követelnek. A felnőttkorban bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodási készséget a folyamatos fejlődés, változás képessége, a tanulás képes biztosítani.

Az EU tagállamai az oktatást, a képzést, különösen az élethosszig tartó tanulást ma prioritásként kezelik. A 2000-2006 közötti periódus az egész életen át tartó tanulás jegyében telt. Felismerték, hogy a gazdasági fejlődés fenntartása, a munkanélküliség növekedésének megakadályozása, a szolgáltatások színvonalának emelése csak az oktatás, vagyis inkább a tanulás fejlesztésével érhető el. Ezért 1996-ban az EU Bizottság Fehér Könyvet adott ki, melyben a javaslat jelent meg a munkanélküliség csökkentésével, és a fiatalok elhelyezkedési nehézségeivel, valamint a folyamatos továbbképzésekkel kapcsolatban.  (http://mediatar.eti.hu/medialib/93558E59-0007-42C4-E44E-E9D120AFE282.pdf)

 

A lifelong learning paradigma megértését, adaptálását a Közösséghez való csatlakozásunk is feltétlenül megkívánja.

Az első lépcső az óvoda, hiszen vannak adatok arra vonatkozóan, hogy azok a gyerekek, akik nem jártak óvodába, mennyivel nehezebben tanulnak az iskolában és illeszkednek be az osztályok közösségi életébe.

A második lépcső az egész életen át tartó tanulás folyamatában a rendes korúak általános iskolája, illetve a gimnáziumok alsó tagozatai. Rendeltetésük, hogy olyan alapismeretekkel és alapkészségekkel vértezzék fel a teljes korosztály tanulóit, amelyre további általános és szakirányú tanulmányaik épülhetnek és önmagukban is befejezett ismereteket nyújtanak.

A harmadik és a legfontosabb eleme az egész életen át tartó tanulás megalapozásának a középiskolai oktatás (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola), garantálva azt, hogy a fiatalok az iskola befejeztével megkapják a munkaerőpiacba történő bekapcsolódáshoz szükséges legalacsonyabb kvalifikációt és továbbfolytathatják tanulmányaikat az egyetemeken és főiskolákon, valamint a szakirányú szakképzésben.

Ma Magyarországon a felnőttoktatás és -képzés rendszerét az iskolarendszerű felnőttoktatás, a munkaerő-piaci képzés és a közművelődés keretei között szervezett ismeretterjesztés alkotja.

Összességében az 1994–98 közötti időszakban a felnőtt lakosságnak mintegy 19%-a vett részt a felnőttoktatásban, ami igen gyenge eredmény ahhoz képest, hogy Dániában minden évben minden harmadik felnőtt tanul, részt vesz valamilyen tanfolyamon.

Rossz ez az arány azonban az európai átlaghoz képest is. Ennek az alacsony motiváltságnak feltehetően szociális, anyagi, műveltségbeli és hozzáférhetőségi okai vannak.

A felnőttoktatásban és -képzésben résztvevők viszonylagosan nagy tömbjét alkotják a munkaügyi központok, oktatási vállalatok, szakközépiskolák és szakiskolák által szervezett tanfolyamok hallgatói, évenként mintegy 30 ezres létszámmal.

Az EU statisztikai hivatalának felmérése szerint a magyar munkavállalóknak csak 12 százaléka vesz részt szakmai tanfolyamokon, és ezzel a sorrendben az utolsók között vagyunk; utánunk csak Litvánia és Románia áll. Kérdés, hogy versenyhelyzetbe kerülve ez mennyire elegendő.(Harangi László:2002, http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=akademia-2002-Harangi-lifelong)

 

Life long learning – Élethosszig tartó tanulással kapcsolatban hozott intézkedések:

Napjainkban az andragógia meglehetősen elterjedt szűkebb szakmai körökben. A pedagógia a felnövekvők nevelésének elmélete (vagy gyakorlata is), az andragógia a felnőttek nevelése (képzése) az öregkorig.

-1949-ben mondták ki Helsingörben I. Felnőttoktatási Világkonferencián, hogy fontos a felnőttoktatás (általános képzést vették ide).

-1960. Montreálban II. Felnőttoktatási Konferencia: kimondták a szakmai és az általános képzés is hozzátartozik a felnőttek neveléséhez.

A képzésnek ki kell terjednie minden korosztályra és képzési szintre (vertikális dimenzió). Minden életminőséget javító területre ki kellene terjednie.

1996. volt a LLL. éve, 1957. a legutóbbi ilyen Felnőttképzési Konferencia, amelynek címe: A tanulás kulcsa a XXI. sz-hoz. Célkitűzése: Minden felnőtt napi 1 órát fordítson tanulásra. Mo-on is megjelentek a LLL. népszerűsítésére programok. Debrecenben megalakult a Mo-i LLL. központ.

-2000-ben adták ki a Memorandum az élethosszig tartó tanulásról c. dokumentumot. Az egész oktatási rendszer alapjának tekintik a felnőttoktatást.

-1968:Sulenberg-terv: hogyan lehet rávenni a felnőtteket, hogy tanuljanak. Bizonyították, hogy az embernek szüksége van a felnőttkori tanulásra.

 

2000-ben adták ki a Memorandum az élethosszig tartó tanulásról c. dokumentumot.

Az egész oktatási rendszer alapjának tekintik a felnőttoktatást.

Az EU-s országok elfogadták, Mo-on is. Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmazza a megvalósítási tervét. 6 üzenet tartalmazza, hogyan valósíthatják meg a gyakorlatban az élethosszig tartó tanulást:

1.Új ismeretek és készségek hozzáférésének biztosítása mindenki számára:

(informatika, nyelvtanulás, vállalkozási ismeretek, műszaki kultúra, társadalmi ismeretek és készségek, orientációs kompetencia (eligazodó képesség), kockázatvállalás képessége).

2.Nagyobb befektetés az emberi erőforrásokba:

Az élethosszig tartó tanulásban érdekeltté kellene tenni a munkáltatókat.

3.Innováció az oktatásban és tanulásban:

Régi oktatás szemlélettel szakítani kell. Hogyan szakítsunk-at fel kell váltani, hogyan könnyíthetjük meg a tanulást kérdés váltja fel. Szemléletet kell váltani a tanulással kapcsolatban. Segítő, mentori, facilitáló (tanulást megkönnyítő) szerep kerül előtérbe.

4.A tanulás értékelése:

Ismerjék el mindenfajta előzetes tanulást, mindenfajta képzésben, a tapasztalatokat is vegyék figyelembe a felnőttoktatásban.

5.Tanulási útmutatás és tanácsadás:

Vegyük figyelembe a képzési igényeket.

6.Közelebb vinni a tanulást az otthonokhoz:

Cél: 1 órán belül tömegközlekedéssel elérhető legyen. A számítógépes tanulás lehetősége (ICT) Tanulóközpontokat kéne létrehozni: könyvtárakba, múzeumokban, köztereken, buszállomásokon, egészségügyi központokban, munkahelyi étkezdékben… stb.

 

 A technika fejlődése a piacgazdasági átalakulással járó munkaerő-átrendeződés, és a munkanélküliség nyíltszíni megjelenése, a menedzserképzés szükségletei, az iskolarendszer reformja, értékrend átalakulása, radikális változásokat indított el a felnőttképzés területén.

Felértékelődött és átszerveződött a továbbképzés, az átképzés, módosult az iskolarendszerű, és az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás viszonya.

Koltai Dénes a következő különbségekre mutatott rá a két rendszer között.

Az iskolarendszerű felnőttoktatás: túlszabályozott, az iskolarendszert képzi le, állami vagy önkormányzati finanszírozás jellemzi, a résztvevőknek olcsó, vagy ingyenes, rosszul fizetett tanárok oktatnak, ismeretközlés dominál, amit didaktikai tudatosság jellemez, tantervi kereteken belül folyik az oktatás, minőségi hátrány érzékelhető.

Iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás: magas fokú szabadság a művelődési anyag kiválasztásában, közvetett állami finanszírozás, vagy vállalkozási formában történő működés, az oktatás üzlet, adott tudás, élőre rögzített napi árfolyamon, magasan díjazott oktatók oktatnak, képességfejlesztés dominál, minőségben piaci verseny figyelhető meg.

            Egészében a gyakorlati, üzleti alapú felnőttképzés tovább tör előre, pl. idegen nyelv, számítástechnika. Erős érdeklődés a korábban megszerzett kvalifikációk magasabb szintre emelésében pl. másoddiplomák, szakosító vizsgák.

 

Andragógiai kutatások Magyarországon:

Magyarországon is végeztek az andragógia szempontjából fontos vizsgálatokat. Mégis kiemelt kutató kevés van.

Karácsony Sándor közéjük tartozik, aki a magyar felnőttnevelés első elméleti koncepciójának megalkotója. Radnai Béla több andragógiai közleményt adott ki a hatvanas években.

A kutatások nagyobb részét az egyetemek, főiskolák végezték, önálló felnőttképzési tanszékek, és munkacsoportok működtek magyar egyetemeken.

Jelentős állami megmozdulás volt a VI. Nevelésügyi Kongresszus, egyik előkongresszusaként megtartott országos felnőttnevelési tanácskozás.

Kinyilvánították, hogy hazánkban nem kielégítő a tudományág helyzete, a megnövekedett igények ellenére. Csekély az utánpótlás, az andragógia nem rendelkezik önálló könyv-folyóirat kiadásokkal.

Egyes szakmai társaságok azonban kiadtak andragógiai értékű műveket, de ez csak az andragógiai szemlélet elterjedését segítette.

A hazai andragógia nemzetközi kapcsolatokat tart fenn, kongresszusokon, konferenciákon részt vesznek.

Andragógia, vagy Felnőttpedagógia:

Az elnevezés problémájával sokan foglalkoztak. Felnőttképzés, felnőttoktatás, vagy felnőttnevelés?

Új dimenziót kapott a probléma a LLL programja kibontakozott, és meg is valósult. Tovább bonyolítja Kapp, által a tudomány andragógiá”-nak való elnevezése, ami többször feledésbe merült, majd többek által újra felszínre került. Az andragógia elterjedt szakmai körökben, a hármas felosztás egyik tagjaként:

1.      pedagógia-felnövekvők nevelése

2.      andragógia-felnőttek nevelése, képzése

3.      gerontogógia-idősekkel való pedagógiai foglalkozás.

 A felnőttnevelést el kell különíteni a gyerekneveléstől, és a népneveléstől (demagógia).

A tanároknak olyan szakembereknek kell lennie, aki együtt dolgozik a tanulókkal.

M. Knowles andragógián egy irányzatot értett, amely gyökeresen eltér a felnőttpedagógiától.

Pedagógiai modell: -a tanuló függő személyiség, a tanár dönti el, mit mikor, hogyan tanuljon, -kevés tapasztalat lehet a tanulás forrása, -tanítási mód az átadás, -a tanulás irányultsága tárgyközpontú, előírt tartalmak elsajátítása, -motiváció, és készség életkor függő, külső nyomás készteti a tanulásra.

Andragógiai modell: -a tanuló önirányító személyiség, -sok, és eltérő tapasztalattal rendelkeznek, ezek fontos források, -tanítási mód, beszélgetés, vita, problémamegoldás, szimuláció, egyéni tanulás, -tanulás irányultsága a tanulás az életgyakorlat segítője, problémaorientált, -motiváció, készség: meg akar felelni a követelményeknek, erős belső motiváció.

Ma Magyarországon legelfogadottabb az andragógia kifejezés, amely a felnőttek irányított önfejlesztésének, képzésének, továbbképzésének tudományának a neve.