Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Látás

Fény és látás:

- a látás ingere a fény. A fény elektromágneses sugárzás, az elektromos töltéssel rendelkező anyag rezgése által létrehozott energia. Az elektromágneses sugárzás hullámtermészetű és hullámhosszal rendelkezik.

- a szem a 400 és 700 nanométer között terjedő hullámhosszt érzékeli.

- a látható terjedelembe tartozó sugárzást nevezzük fénynek, minden más hullámhosszra vakok vagyunk.

A látórendszer:

- részei: szem, az agy számos része és az ezeket összekötő pályák

- a szem két része:

                - az egyik a képet alakítja ki

                - a másik a képet alakítja át elektromos impulzusokká

- a fény haladása: szaruhártya, csarnokvíz, lencse, üvegtest

- a szaruhártya, a pupilla és a lencse alkotják a szem képkialakító rendszerét. Ezek nélkül csak fényt látnánk, de mintákat nem.

- a fény a szaruhártyán keresztül jut be, megtörik és ezzel kezdődik a képalakítás

- a lencse fókuszál (közeli tárgyaknál gömbszerű, távoliaknál laposabb)

- miópia (rövidlátás): ha a szem nem tud elég lapossá válni ahhoz, hogy a távoli tárgyakat fókuszálja

- hiperópia (távollátás): ha a szem nem tud elég gömbszerűvé válni a közeli tárgyak fókuszálásához

- pupilla: a fényre történő változás segít megtartani a képminőséget a különböző megvilágításoknál.

- retinában: pálcikák és csapok

                - pálcika: éjszakai látásra alkalmas, színtelen érzékletet eredményez

                - csapok: nappali látás, színlátást eredményeznek

- fovea: amikor egy tárgyat jól akarunk látni, akkor szemünket úgy mozgatjuk, hogy a tárgy képe a retinánk közepére, a foveára vetüljön. (sűrűn találhatók itt a receptorok)

- fotoreceptor: a csapok és a pálcikák tartalmazzák, elnyelik a fényt

Fényérzékelés:

- érzékenység:

                - a fényintenzitásra való érzékenységet a csapok és a pálcikák határozzák meg.

- a pálcikákban gazdag periférián inkább észrevesszük a gyenge fényt, mint a foveán. Így az élesség nagyobb a foveán, az érzékenység pedig a periférián.

- szürkületben érzékenyebbek vagyunk a kék fényre. Ez azért van, mert ahogyan sötétedik, úgy a látás fokozatosan eltolódik a csapok felől a pálcikák felé, és a pálcikák érzékenyebbek a kék fényre. A fényérzékenység nemcsak attól függ, hogy a fény a csapokat vagy a pálcikákat éri, hanem a fény hullámhosszától is.

- fényadaptáció:

- példa: a sötét moziba a napos utcáról belépünk.  (lassú hozzászokás, nehéz diszkriminálni az éles fények között)

- a pálcikák lassabban alkalmazkodnak

- a szem folyamatosan mozog, még erős összpontosításnál is, vagyis a látott kép mindig elmozdul a retinán. Ha ezt a mozgást kiküszöböljük, akkor a látott tárgy néhány percen belül eltűnik.

Színlátás:

- minden fény egyforma, a hullámhosszukat kivéve. A látórendszerünk változtatja ezeket a hullámhosszokat színé.  (rövid hullámhossz – kék, közepes – zöld, hosszú – vörös)

- a színérzékelés forrása az adott tárgy, amely visszaveri a fényt, ha egy fényforrás megvilágítja.

 

 

- a szín dimenziói:

- a színlátás szubjektív élmény. A színek 3 dimenzióban írhatóak le: világosság, árnyalat, telítettség

- kb. 7 millió szín, melyet meg tudunk különböztetni

- színkeverés (additív színkeverés):

                - a fizikailag különböző alkotórészeket tartalmazó fénykeverék azonosnak látszódhatnak

- festékek keverése a szubtraktív színkeverés (a festékek keverésére más szabályok vonatkoznak mint a fényekre)

- az additív színkeverés azért lehetséges, mert a pontok olyan közel állnak egymáshoz, hogy a retinaképük átfedésben van

- három egymástól elég távol eső hullámhosszúságú fény kombinálásával bármilyen szín előéllítható

- színlátászavarok:

                - színtévesztő – dikromát (egy receptortípus hiánya)

                - színvak – monokromát  (két receptortípus hiánya)

- genetikus eredetű. A férfiaknál gyakoribb, mivel az X kromoszómán található recenzív gének hordozzák a rendellenességet.

- színlátás elméletek:

- Young-Helmholtz-elmélet (háromszín elmélet):  csak háromféle színreceptor van (csap). A szín minőségét a a három receptor aktivitásának mintázata kódolja, nem pedig minden szín külön receptor.  Ez az elmélet magyarázza meg, hogy azért tudunk színeket megkülönböztetni, mert azok különböző válaszokat hoznak létre a három receptorban.  Azért tudjuk a három elegendő távolságban lévő hullámhossz keverékével bármely színt párosítani, mert a három távoli hullámhossz három különböző receptort aktivál és ezen receptorok aktivitása az, ami a tesztszín érzékelését megalapozza.

- ellentétes színek a vörös és a zöld, valamint a sárga és a kék is. Ellentétes színek nem észlelhetők egyszerre.  (ellenszínelmélet)