Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


- az arc részeinek elsődleges funkciója nem az, hogy felismerjenek minket, hanem abban segítenek, hogy érzékelni tudjuk a világot.

- az a világ, melyet érzékszerveinken keresztül ismerünk, nem ugyanaz, mint amelyet más fajok érzékelnek. A különböző fajok különböző ingertartományokra érzékenyek, mert más-más önfenntartási szükségleteik vannak.

- érzékelés és észlelés különbsége:

- pszichológiai szinten: Az érzékletek egyszerű ingerek tapasztalásai (vörös fény), az észleletek pedig ezen érzékletek integrációi (tűzoltóautó)

- biológiai szinten: érzékelési folyamatokról beszélünk az érzékszervekkel és az idegrendszer perfiériás szintjeivel, míg észlelési folyamatokról az idegrendszer magasabb szintjeivel kapcsolatban.

Érzékenység

- Hecht, Shlaer, Pirenne (1942):

- a fényenergia legkisebb egysége 1 foton. Az emberi szem képes érzékelni egy mindössze 100 fotont tartalmazó fényvillanást. (ebből csak 7 éri el a szem azon molekuláit, mely láthatóvá teszi a fényt)

- tehát a szem a fényenergia lehető legkisebb mennyiségére is érzékeny

- abszolút küszöb:

- a legáltalánosabb módszer egy érzékleti modalitás érzékenységének mérésére annak a legkisebb erősségű ingernek a meghatározása, amely megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától (a leggyengébb fény, amely a sötétségtől megkülönböztethető).

- ilyen küszöb meghatározására van pld. a pszichofizikai módszer (ennek ábrázolása a pszichometriai függvény)

                - az ingerek össze-vissza megmutatása a kísérleti alanynak (fényerősség)

 - függ a személy fizikai és motivációs állapotától

- különbségi küszöb:

- két inger megkülönböztetéséhez szükséges legkisebb különbség a különbségi küszöb, vagyis az éppen észrevehető különbség (ÉÉK)

- az ÉÉK az a változás, amelynél a kísérleti személy a próbák 50%-ban észleli a két inger közötti különbséget.

- fényfolt bemutatása (standard), melyen egy kisebb fényfolt villan fel (növekmény). A standard mindig azonos erősségű, de a növekmény mindig változik.

- Weber-törvény: a különbségi küszöbök nőnek az intenzitással és a különbségi küszöb és az ingerintenzitás konstans törtet képez.

- Weber-állandó: használható a különböző érzékleti modalitások összehasonlítására (érzékenyebbek vagyunk a szagokra mint az ízekre)

- Fechner-törvény (Weber alapján): a fényintenzitás megkétszerezése nem duplázza meg az észlelt fényerősséget. (minden érzékletre igaz) Az inger fizikai intenzitásának növekedésével az érzéklet először gyorsan, majd lassabban növekszik.

- csapdapróba: a kísérletben hajlamos az egyén azt válaszolni minden esetben, hogy érzékelte az ingert, miközben mégsem. Beiktat a kísérletvezető olyan próbákat, amelyben nincs jel azért, hogy megnézze az egyén mit válaszol. Ha az egyén várja a csapdákat, akkor több nemleges válasz született.

- szenzoros kód:

                - az agy munkája az érzékelésben

- transzdukció: mindegyik érzékletnek először le kell fordítania az általa felfogott fizikai energiát elektromos jelekre, hogy ezek a jelek végül eljuthassanak az agyba. Ezeket a receptorok hajtják végre.

- a receptor egy neuron, amely amint aktiválódik, elektromos jeleket továbbít a kapcsolódó idegsejthez. A jelek végighaladnak a gerincvelőn az agykéreg fogadó területéig. Az elektromos jel az agyban érzékleti élményt hoz létre.

- az intenzitás és a minőség kódolása:

- egysejt-vizsgálat:  az állat fejének rögzítése, a szemmozgás megakadályozása. Az állattal szembe különböző ingereket vetítenek ki. Az agyban a látókéregre egy mikroelektródát ültetnek, melyet úgy helyeznek el, hogy csak egyetlen sejt elektromos válaszait érzékelje, míg az állatot különböző ingereknek teszik ki. A jeleket felerősítik és oszcilloszkópon jelenítik meg, mely kirajzolja a változó elektromos feszültséget. Segítségével megtudható, hogyan kódolják az egyes érzékelőrendszerek az intenzitást és a minőséget.

- minél nagyobb az inger intenzitása, annál gyakoribb az idegsejtek kisülése és az inger észlelt erőssége.

- Müller (1825): azt állította, hogy az agy azért tudja megkülönböztetni a különböző érzékleti modalitásokból származó információkat, mert azok más érzékelő idegeken érkeznek. (specifikus idegenergiák hipotézise)