Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép A témaválasztásom során amellett döntöttem, hogy az Európai Unió mellett és ellene szóló érveket elemzem. Mindezt egy általam meghatározott tematika szerint építem fel, mely alapján rövidebb fejezetekre bontom a dolgozatot, és időrendi sorrendben haladok. Először az Unió kialakulását mutatom be röviden, hisz e nélkül szerintem nehezen lenne értelmezhető a következőkben felsorolt érveim és ellenérveim, egy olyan illető számára, aki nem ismeri az előzményeket. Azért ezt a témát választottam, mert véleményem szerint napjainkban aktuális és fontos az Unióval kapcsolatos események ismerete.

Az Európai Unió kialakulásának rövid áttekintése:

A II. világháborúban, a gazdasági és politikai körülmények miatt alakult ki az egységes Európa gondolata. Ettől függetlenül már korábban is felmerült az egyesülés elképzelése, például Rotterdami Erasmus, Dante, vagy Kant műveiben. 1849-ben Victor Hugo használta először az Egyesült Államok fogalmát, melyet a XX. Században már több állam nevében is megtalálható volt valamilyen formában (pl.: Amerikai Egyesült Államok). Az Európai Unió megnevezés is ezen a fogalmon alapszik.

Az egységesség megvalósítására több terv is született már a XX. század legelején is. Ilyen volt Richard Coudenhove Calergi 1923-as Páneurópa című könyve, melyben már konkrétan leírta a lehetséges egyesítés lényegi lépéseit.

A II. világháború után már nem voltak működőképesek a laza kormányközi együttműködések (pl.: Népszövetség). Ezek nem biztosították békés egymásmellet élést az európai államok számára, ezért szükség volt egy szupranacionális (nemzetek feletti) szervezet létrehozására. Rájöttek, hogy csak az egyesítés révén lehet a csökkenő politikai és gazdasági befolyását növelni a széthulló Európában. A fejlesztésekhez nélkülözhetetlen volt a regionális gazdasági együttműködés is. A béke megőrzéséhez és az országok újbóli felemelkedéséhez szükség volt integrációra (részek egyesülése), mely egy gazdasági közeledés, és a meglévő különbségeket bontja le. Tehát a szupranacionalitás és az integráció fogalmai voltak a meghatározó elemek az Unió kialakításához.

Az európai egység gondolata elterjedt, és sorra alakultak ki minden országban az olyan mozgalmak, melyek elsődleges céljuknak az integrációt tekintették. Az országok többsége viszont nem szeretett volna társulni ehhez az elképzeléshez, ezért inkább egy lazább, kormányközi együttműködés mellett voksoltak.

Az integráció mégis megvalósult, melynek típusai:

Ø      a preferenciális övezet,

Ø      a szabadkereskedelmi övezet,

Ø      a vámunió,

Ø      a közös piac,

Ø      az egységes belső piac,

Ø      a gazdasági unió és

Ø      a politikai unió.

Az integráció előnye, hogy a gazdasági fejlettségi szintek csökkenését eredményezi. Hatására kialakul a nemzetközi munkamegosztás, és a termékek közötti verseny. Az egyesülés végett békésen lehet rendezni a konfliktusokat is.

Az Európai Unión kívül más szerveződések is kialakultak, melyek célja is hasonló volt, mint az Unióé, az együttműködés. Ilyen volt például az EFTA, a CEFTA, a KGST vagy a Karibi Közösség is.

Az Európai Unió alapító tagállamai: (1952/1957)

Ø      Franciaország,

Ø      Belgium,

Ø      Hollandia,

Ø      Luxemburg,

Ø      Németország (NSZK),

Ø      Olaszország.

Az Uniónak jelenleg 25 tagállama van, melyeket nem sorolok fel egyesével, hisz a dolgozatom témája nem ezzel foglalkozik. Ezen alapító tagállamok leírásával az volt a célom, hogy szemléltessem, számomra feltűnt az, hogy ezen országok milyen fejlődésen mentek keresztül azóta, mióta közel 50 éve tagjai az Európai Uniónak. Ezt gazdasági, ipari, kereskedelmi stb. szempontból értem. Szerintem minden laikus számára ismert ezen tagállamok fejlettségi szintje, mely hatására az emberek többsége szerint az Uniós tagság többnyire előnyt jelenthet, hisz viszonylag rövid időn belül egyszerűbb egy országot úgy előrébb vinni, hogy többen összefognak, és támogatják egymást.

Az Európai Unió létrejöttének okai:

1.      Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fölénye.

Véleményem szerint az USA mindig is előnyben volt Európával szemben, legyen az bármilyen fejlesztés, a gazdaság, az ipar vagy termékek gyártása területén. A II. világháború következtében szinte nem volt olyan ország Európában, ahol a gazdaság és az életszínvonal ne esett volna lényegesen vissza. Az USA csak közvetve vett részt a háborúban, hiszen náluk nem volt bombázás, pusztítás, mint kontinensünkön, ezért az Államoknak nem a nulláról kellett újra kezdeni mindent. Valószínű, hogy az országok gyors fellendítése jelentős szerepet játszott az Unió létrejöttének kérdésében.

2.      A Szovjetunió katonai fölénye és ideológiai nyomása.

Szerintem azok az országok, melyek a Szovjetunió által voltak irányítva, ellenőrizve, ki szerettek volna szakadni abból, hogy egy tőlük független állam határozza meg e társadalmak életének minden mozzanatát. A szocialista országok féltek a Szovjetuniótól, hisz jelentős katonai fölényben voltak a Szovjetek. Valószínű, hogy az Európai Unió létrehozásával azt szerették volna elérni, hogy a szocialista államok önállóan is helyt tudjanak állni, és ne kelljen egy olyan országtól rettegnie, mely ideologizálja őket.

3.      Tudományos- technikai forradalom, a kutatásokban való részvétel.

Meglátásom szerint, minden nemzet a tudomány különböző területén tehetségesebb, mint más országok. Például Németországban nagy tapasztalattal rendelkeznek az autógyártás, míg a Skandináv országok a hajógyártásban remekelnek. Nyilvánvaló, hogy a nemzetek összefogásával a szakértelem megnőtt, ezáltal előbbre vitte az országokat a fejlődésben.

4.      Költségcsökkentés.

Szerintem a költségcsökkentés a tudományos-technikai forradalom eredménye, hisz a tudomány fejlődésével olyan eszközöket állítanak elő, melyekkel olcsóbb a termelés.

5.      Energiapolitika összehangolása, takarékoskodás az energiahordozókkal.

Véleményem szerint az energiapolitika összehangolásával az államok közötti viszonyt is lehet erősíteni. A költségcsökkentés szempontjából is fontos, hisz ezen a téren egy ún. „cserekereskedelem” folyik az energiahordozókkal. Az Unió kialakulásával mindez könnyebbé és gyorsabbá vált.

6.      Földrajzi közelség, a határmenti kapcsolatok ápolása.

A határmenti kapcsolatok ápolásával egyszerűbbé, zökkenőmentesé válik a kereskedelem. A földrajzi közelség pedig azért fontos, mert így egyszerűbb az energiahordozók beszerzése, hisz nem kell más kontinensekről az anyagokat szállítani. Tehát időt és pénzt is meg lehet így spórolni.

7.      A gyarmatbirodalmak felbomlása, új piacok létrejötte.

Egyértelmű, hogy a gyarmatbirodalmak felbomlásának hatására új piacokat kell keresni. Ha az országok összefognak ilyen téren, akkor egyszerűbb megoldani a piac kérdését. Véleményem szerint előnyt jelent az Unió számára az, hogy megegyeznek más tagállamokkal a „piacolás” kérdésében, így a kereskedés során már egyértelműen tudni, hogy mit hol lehet eladni és beszerezni.

8.      Méretgazdaságosság elve.

Minél nagyobb a termelés, annál olcsóbb a darabonkénti fajlagos költség. Tehát, minél többet termelnek egy adott termékből, annál olcsóbb lesz ennek az ára, hiszen a költségek egyenletesen eloszlanak. Véleményem szerint ez az elv összefügg a költségcsökkentéssel is.

9.      Nemzetközi munkamegosztás.

Mindegyik ország azt gyártja, amiben a leghatékonyabb. Itt is a fentebb leírt példát tudnám megemlíteni, hogy ha Németország az autógyártás terén remekel, akkor valószínű, hogy nem a textiliparban fog tevékenykedni.

10.   Az Európai egység gondolata.

Elgondolásom szerint az egységesség a legfontosabb fogalom, hiszen a nemzetek összefogásával a fenti 9 pontban említett kritériumok együttesen megvalósíthatóak és csökkenthetővé válnának a különbségek.

Véleményem szerint mind a 10 pontban felsorolt jellemzők nemcsak az Európai Unió kialakulásakor, de napjainkban is folyamatosan fennállnak és meghatározzák az Unió jellegét. Mindezek együttes hatása az Unió előnyére váltak és válhatnak.

Elképzelésem szerint a gazdaság játssza a legfontosabb szerepet az Unió életében, hiszen napjainkban minden a termelés, a gazdaság, a kereskedelem és a pénz körül forog. A technika fejlődésével az üzemi kapacitások növekednek. Egy adott ország piaca sokszor nem teremt akkora keresletet egy termék iránt, ami lehetővé tenné az adott termék gazdaságos termelését. A termelők egy nagyobb termelési kapacitást tudnak létrehozni, hisz ezt a külkereskedelem révén megjelenő nagyobb piaci kereslet lehetővé teszi. Tehát véleményem szerint, ha megvannak a közös piacok, megvalósul a költségcsökkentés, használják a technika vívmányait, működik a nemzetközi munkamegosztás elve, és mindezt sikerül a méretgazdaságosság elvével ötvözni, akkor ebből a folyamatból az Unió előnyt kovácsolhat magának.

Az Európai Unió előnyei (saját elgondolás):

1.      Az állampolgárság.

Az állampolgárság túlnyúlik az országhatárokon. Minden olyan személy, aki az Unió valamelyik tagállamának polgára, egyúttal európai állampolgárnak is számít. Ezeket a jogokat az Európai Alkotmány is vélelmezi. Az Alkotmány biztosítja azt, hogy a tagállamok és az európai intézmények tiszteletben tartsák ezeket a jogokat.

a.      Az emberi méltóság: pl.: az élethez való jog.

b.      A szabadság: pl.: a tulajdon szentsége és sérthetetlensége.

c.       Az egyenlőség: pl.: a férfiak és a nők közötti egyenlőség.

d.      A szolidaritás: pl.: az egészségügyi ellátás.

e.       Az emberi jogok: pl.: a letelepedés joga.

f.        Az igazság: az ártatlanság vélelme.

2.      Szabad nyelvhasználat.

Az Uniót a nyelvi sokszínűség jellemzi. Vannak hivatalos nyelvek, melyek egymással egyenrangúként használnak az uniós intézményekben. Jogszabályban van rögzítve, hogy az unió bármely állampolgára bármely hivatalos nyelven megfogalmazhatja levelét, melyet az uniós intézményeknek küld el. Mindez azt biztosítja, hogy bárki tájékozott lehessen az uniót érintő ügyekkel kapcsolatban, valamint az állampolgárok megértsék a rájuk vonatkozó szabályokat. Munkanyelvként pedig a 3 hivatalos nyelvet használják, az angolt, a németet és a franciát.

3.      Útlevél nélküli utazás.

Az uniós tagállamokon belül érvényes az útlevél nélküli utazás lehetősége. Az egyént csak törvényesen lehet megfosztani a szabad mozgásától. Az uniós állampolgároknak az unión belül a személyi igazolványa is elegendő az utazáshoz. Minden jelentősen meggyorsítja az utazást, hisz nem kell annyit várakozni a „határátkelő” helyeken.

4.      Szabad letelepedés, mozgás és munkavállalás.

Mivel az unió területén belül már csak „jelképes” határok vannak, ezért bárki szabadon mozoghat. Általában a munkaerő áramlik szabadon, ami azt jelenti, hogy a munkavállalóknak, pl.: a javadalmazást, az egészségügyi ellátást nemzeti elbánás szerint biztosítják más országokban is. Az uniós állampolgároknak vannak szabadságjogai is, melyek már a Római Szerződésben meg voltak határozva.

5. Választó és választható minden felnőtt állampolgár.

Eszerint az aktív és a passzív választójog egybeesik. Tehát minden felnőtt uniós állampolgár, aki szavazni jogosult, az választható is egyben.

6.      Az áruáramlás szabadsága.

Ez azt jelenti, hogy korlátozás nélkül, szabadon mozoghatnak az áruk a tagállamok között. Ez tulajdonképpen a vámuniót jelenti. A szabad mozgás nemcsak az árukra, hanem a szolgáltatásokra is kiterjed.

7.      Belső piac.

Ez egy belső határok nélküli térség, ahol a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabadon tud mozogni. Mindez a gazdasági hatékonyságot és széleskörű választékot teszi lehetővé.

8.      Jogharmonizáció.

A jogharmonizáció a tagállamok közti jogszabályoknak a közelítése. Tehát olyan nemzeti jogszabályt kell alkotni, mely az irányelvben meghatározott követelményeket kielégíti. Harmonizált területeknek nevezik azokat a területeket, ahol a közösségi irányelv jelen van.

9.      Állami támogatások.

Ezek a támogatások csak a vállalkozásokra vonatkoznak, az egyénekre nem. A támogatásoknak különböző formái vannak:

Ø      Vissza nem térítendő támogatás,

Ø      Kedvezményes kamatú vagy kamatmentes kölcsön,

Ø      Adókedvezmény, adómentesség,

Ø      Állami kezesség vállalás,

Ø      Ingyenes vagy kedvezményes tőkejuttatás stb.

Véleményem szerint jelentős szerepet játszanak ezek a támogatások még akkor is, ha csak vállalkozók kaphatják ezt meg, hiszen sok esetben a vállalkozói befektetések az állam hasznára is válhatnak.

10.  A közlekedéspolitika.

Az unió belső piacának kialakulásával függ össze a közlekedéspolitika. Ezen a piacon az áruk, a szolgáltatások és a személyek áramolnak szabadon, ezért szükség van a közlekedéspolitikák összehangolására, mely lehetővé teszi mindezek meggyorsítását.

11.  Az energiapolitika.

Az unió energiafogyasztása jóval nagyobb, mint amennyit termelni képes, ezért sokszor külső forrásokra támaszkodik. Az unió célja, hogy javítsa a gazdasági versenyképességét úgy, hogy az energia ellátása biztonságos legyen a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével.

12.  A fogyasztóvédelmi szabályozások.

Ø      A fogyasztók biztonságának és egészségének védelme.

Ø      A fogyasztók érdekeinek a képviselete.

Ø      A fogyasztók gazdasági érdekeinek a védelme.

Ø      Jogorvoslat, kárigény érvényesítése.

Én a fogyasztóvédelmi szabályokat tartom a legfontosabbnak, mert manapság a kereskedelem egyre több területén próbálják „átverni” a fogyasztókat.

13.  A fejlődő országok segítése.

Az unió kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújt a fejlődő országoknak. A szegényebb államok gazdasági fejlődéséhez közvetlen támogatásokkal is hozzájárul.

 

14.  Tanulási lehetőségek.

Az uniónak nincs egységes oktatási rendszere. A tagállamoknak hozzá kell járulniuk a színvonalas oktatáshoz és a képzések fejlesztéséhez. A tagállamok közötti szakmai kapcsolatokkal ösztönzik a hallgatókat.

Ezeken az előnyökön kívül még számosat fel lehetne sorolni, de számomra ezek voltak a lényegesebb pontok. Mivel minden egyes ember különbözik egymástól, ezért véleményem szerint mindenki máshogyan vélekedik a felől, hogy melyek az unió előnyei és hátrányai. Meglátásom szerint az uniónak lényegesen több előnyösségi szempontjai vannak, de a hátrányosságokról is szót kell ejteni.

Az Európai Unió hátrányai (saját elgondolás):

Véleményem szerint már a csatlakozási kérelemnél is gondok merülhetnek fel. Szerintem sok ország a „saját lábán” is képes lett volna megállni, és csak ezért kívánt csatlakozni, mert úgy gondolta, hogy ha a többi állam is belépett az unióba, akkor neki sem szabad lemaradnia. Számomra a legfőbb hátrány az, hogy a csatlakozás csak felesleges költségekbe sodorja az adott országot.