Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Intézményes felnőttképzés kezdetei 18-19. sz.

         KIALAKULÁS erősen kötődik a modern Európa (európai állam) kialakulásához, ahol az oktatás és iskolázás kérdése általánossá válik.

         XVIII. század, Észak-Nyugat Európa: az állam felvállalja az intézményes oktatás kérdését.

         1680 után a a protestáns közösségek megerősödésével felvetődik az egyén felelőssége; anyanyelvi oktatás igénye; tudás a közösség hasznára.

         Céllá válik a felnőttek tanítása; írni-olvasni tudás.

         A vallási ismereteken túl fontos a gyakorlati ismeret is.

         Már nem csak önérdek a tudás, közösségi érdekké is válik a használható tudás, köteles ismereteit felhasználni a köz javára !

         Ez a modern közösség az első impulzus (XVIII. sz.), amely nyomán megerősödnek a modern államok (hatalommegosztás: alkotmányos monarchia vagy köztársaság) megjelenésével.

Felvilágosodás - teret ad az ismeretek terjesztésének

         Cél: Az egyén, nem privilégiumok mentén, hanem hozzáértése alapján valósítsa meg célkitűzéseit. A tudásátadásra közösségi formákban kerüljön sor: akadémia, szalonok, szabadkőművesség, olvasókörök, mezőgazdasági társaságok

         É-Ny Európa® hat a többi térségre is, ahol jelen van a felvilágosodás (vagy felvilágosodott abszolutizmus) vagy protestantizmus.

         Ahol van mód a gazdaság átalakítására. A társadalom stabilizációját csak művelt népesség tudja megvalósítani és ez teszi lehetővé a társadalmi-politikai átalakulást.

         Ezért Európa lett a koncepció bölcsője

         Polgárosodó, modernizálódó társadalom

            ( az állam törvények, rendeletek szabályozzák az oktatást, az iskoláztatást – Ratio Educationis – aki tanulatlan, az nem tud korszerű munkafolyamatokat alkalmazni).

         Liberalizáció: az egyéni kompetenciákhoz az egyén kapjon ismereteket és legyen fontos az egész.

         A társadalom nehéz helyzetben lévő rétegeiről nem tud gondoskodni az állam. ® de megjelenik az igény ® legyen egyenlő esély arra, hogy tanulhasson. A (főleg protestáns) felekezetek komoly szerepet vállalnak.

XIX. század

         Társadalmi mozgalmak (paraszt, munkás) vállalják fel a művelődésbe minél több ember bevonását ® politikai kérdés lett a tanulás lehetősége.

         Európa azon térségeiben, ahol az elméletet támogatja a gazdasági fejlődés, főleg az ipari fejlődés generáló tényező.® Cél: a politikai elit nyisson a többi lehetséges szervező erő felé: beintegrálják őket a politikába és a gazdaságba, de feltétel, hogy vállalják a felnőttoktatás terheit.

         Az így működő államok pl. Nagy-Britannia, a skandináv országok - el is kerülték a nagy politikai forrongásokat.

XIX. sz. vége, XX. sz. eleje

         A népfőiskolák és az iskolán kívüli tanítási rendszerek (pl. egyletek) egy komplex teret adnak a szemlélet megerősödésének és arra, hogy az egyén meg tudja szerezni magának az ismeretszerzés lehetőségét.® a tanulás egy folyamattá válik, élete végéig. Gazdasági növekedés csak iskoláztatással lehetséges ® az oktatás ügye fontossá válik.

A 20. század felnőttképzése és andragógiája

Nemzetközi

         XIX-XX. század fordulója: az írástudás már nem jegyzett tudásanyag,

         a polgári iskola felértékelődik,

         a II. vh-ig: iskolapótlás csak magántanulóként,

         1945-ig: alfabetizáció a hadseregben, gyorsított ütemű oktatás.

A Lifelong Education elméletének, mint a Lifelong Learning prekoncepciójának fejlődése

         Angliai kezdőlépések: Dewey (1916), Smith (1919) elképzelései, akik elsőként használják a Lifelong Education fogalmát;

         Lindeman (1926) továbbfejleszti a gondolatokat írásában: The Meaning of Adult Education;

         Európai fejlemények: Angliában Yeaxlee (1926) értelmezi a koncepciókat és összeköti a Lifelong Education fogalmát (először használja Európában) az ember természetes viselkedésével és a szocializáció fogalmával;

         1950-ig „csend”: az ENSZ és kapcsolt szervezeteinek szerepe (pl. UNESCO, WHO, FAO, ILO) előtérbe hozzák a felnőttoktatás és felnőttkori tanulás szerepét;

VH utáni időszak: A tanulás folyamatossá válik

         19 sz. Nagy-Britannia: Ipari forradalom - a megerősödött munkásság miatt a nagy ipari tulajdonosok, majortulajdonosok tanfolyamokat szerveznek (képzés)

         1. vh sokkja miatt átalakul az oktatási szemlélet: 1919: a háborúból hazatérőknek munkát kell adni: Újjáépítési Minisztérium Felnőttoktatási részleg vezetője Smith és Dewey: kitalálják a Lifelong Education fogalmát (akkor még oktatás)

         Az oktatás át kell rendeződjön a terek miatt: a tudás-átadás tere változik: Skandináviában a diák / munkáltató / alapítvány érdekei szerint formálják az oktatást: van igény x számú jelentkezővel, akkor ott csinálunk tanfolyamot.

         Az oktatás szolgáltatássá válik, igényeket elégít ki, az igények folyamatosan változnak, úgyhogy  folyamatos a tanítás is.

         1926. Lindemann: felnőttoktatási jelentés

         Mi a felnőttoktatás? Oktatás, mert a rendszer fontos, nem az egyén. Egy jóléti államban, ahol az állam felkarolja az oktatást, addig (170-ig) az oktatás, képzés felől közelítik meg.

         1929, Cambridge: 1. Nevelési Konferencia: jelentős felnőttképzési szekcióval

         Az oktatás szolgálja ki a tanulót, vizsgálja meg, milyen tanítási tartalom legyen a cél.

         Képzés nyitott terekben: vállalati tanfolyamok,

         informális terekben: nem ad bizonyítványt ® az állam felismeri, hogy ezeket nem tudja vezérelni

         ® kooperálnia kell, hogy megismerje, mire kell oktatnia a gazdaság számára

         ® a) ki kell bővíteni a meglévő tereket

         ® b) új módszerek, új terek: pl. Open University, tanárképzés, ki hol hogyan oktatasson.

         Az oktatás tömegessé válik  > Tömeg + folyamatosság

         Egyre többen akarnak tanulni, az állam kevesebbet finanszírozna.

         1945: ENSZ megalakulása

         1948: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (Locke gondolatai: szabadság, vagyon, élethez való jog)

         Új dimenzió az oktatásnak: alapismeret és szakismeret szerzés alapvető jog

         UNESCO: Helsingör (Elsinor): konferencia az analfabetizmussal kapcsolatban + a szabadidő megjelenése: a felnőtt tanulásra alkalmas ideje

         WHO:  oktatás az egészséges életmódra, a higiéniára nevelés alapja

         FAO: a termeléshez, és az agráriumba is tudás kell

         ILO, Genf: nemzetközi munkaügyi szervezet: már a ‘20-as évektől a munkakörülmények javításával (pl. női munka, gyermekmunka), segélyezéssel foglalkozik, a munkavállaló érdekeit védi ® a foglalkoztatásban a képzés eszköz, a munkavállalói szerepekben való megerősítés, a potenciális munkavállalók segítése érdekében.

Koncepcionális változások az 1970-80-as években

         Az UNESCO Lifelong Edication and Learning koncepciója új tartalmi elemeket jelenít meg: stabilitás, fejlődés, demokratizáció és emberi jogok

         Az OECD Lifelong Education and Learning felfogása gazdaságcentrikus. Elemei: foglalkoztathatóság, fenntarthatóság, innováció, változás

         Törvény a LLL-ről az USA-ban (1976) – A felnőttoktatási intézmények lassan válnak tanulócentrikussá. Az idősek oktatása felértékelődik

         A Római Klub szerepe (Husén, Bothin és Peccei tanulmányai, 1984), melyek összekapcsolják a politikai, a gazdasági stabilitást és a demokratikus társadalom fejlesztését az oktatáson keresztül

         Amerikai és kanadai egyetemek állásfoglalása a Lifelong Education és Learning szerepéről az 1970-es évek végén – ’80-as évek elején.

         Dave és Lawson új koncepciója a Lifelong Education tartalmáról

         Jarvis értelmezésében a LLL koncepciója egyszerre foglalja magában a megvalósítandó egyéni és társadalmi célokat

         1970-80:

         UNESCO (párizsi székhellyel): lifelong education és learning, ebben a tanulás fogalmába a „stabilitás, fejlődés, demokratizálódás, emberi jogok” épül be.

         OECD (ugyancsak párizsi székhellyel): az oktatás / képzés / tanulás 2 irányú felfogása.

         Idealisztikus felfogás: az UNESCO képviseli.

         Redukcionista / gazdaságcentrikus felfogás: foglalkoztatás, fenntarthatóság, változás, innováció az OECD-től.

         A ’70-es évek az OECD-nek kedvez: az oktatáspolitikában felértékelődik a szakképzés + a szocialista országokban ekkortól jelenik meg a szakképzések és a munkahelyi továbbképzések.

            >>>     felértékelődik a képzés, az alapképzés rovására.

         Az állam kivonul a kultúrából és az alapképzésből leromlik a színvonal.

            A képzésre összpontosít, mert a gazdasági versenyképesség ezt diktálja.

         Győz a gazdaságcentrikus, redukcionista gondolkodás

Hazai történet:

         1945/46, az Ideiglenes Nemzeti Kormány 11 130/1945. M. E. számú rendelete alapján  (Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök és Teleki Géza kultuszminiszter) szabályozott iskolarendszerű felnőttoktatás.

         Az első teljes tanév – a végrehajtási utasítás 1946. február 7-ei megjelenése után – az 1946/47-es volt.

         1948-53: kiemelt kedvezmények, gyorsított, fölülről szervezett, a középiskolák szerepe nő.

         munka melletti „levelező” oktatás;

         1954-56: elvont kedvezmények, hanyatlás;

         1958-63: cél a tömegoktatás + érettségi;

         egyre több fiatal és nő;

         ’70-es évektől: idősebbek hiánya;

         gimnázium helyett szakmunkásképzők túlsúlya;

         1973: szakmunkások szakközépiskolája;

         fiatalodás, funkcióváltás (a közoktatás működési zavarainak ellensúlyozása).

Felnőttek tanulása – elméleti és gyakorlati tapasztalatok

         OECD kutatási program (1999-2001): hogyan tanulnak a felnőttek? – a jelenlegi gyakorlatok összehasonlítása

         10 ország (jelentős különbségek: Svédo., Dánia a felnőttek 50-60% tanul, Portugáliában 10% alatt)

         az egyes országokban milyen intézményes lehetőségek nyílnak meg az élethosszig tartó tanulásra?

         milyen eszközökkel ösztönzik kormányok és a munkavállalók a felnőttek tanulását?

Jelenkori kihívások:

         Változó gazdaság (a piac, a munkaerőpiac, a technológiai fejlődés és az innováció hatása, stb.)

         Változó kommunikációs technikák és technológiák

         Változó munkafeltételek (a kompetenciák folyamatos állandó rekonstrukciója és/vagy fejlesztése)

         Változó karrier-elemek

         Otthoni munka, távmunka

         Állandóan változó felnőttoktatási kliens-állomány

A tradicionális tanulásfelfogás problémái - kihívások

         Olyan tempóban jön létre az új tudás, hogy egyre nehezebb elsajátítani

          A fiatalok felkészítése a gyakorlati életre

          A tanulást élettevékenységként célszerű fejleszteni