Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Oktatás tömegesedése – felnőttképzés és LLL kiterjesztése

Felnőttképzés átalakulása

         Korábban a kimaradók felzárkóztatása, kompenzálás

         Ma inkábba az iskolázottabb csoportok továbbképzése, új végzettség megszerzése jellemző (posztgrad., MBA, új szakma) pótló szerep helyett „folytató”, kiegészítő funkció

Hatás: iskolázottsági verseny/státuszverseny, az oktatási fogyasztás nő.

Didaktika: A neveléstudomány oktatáselmélettel és módszertannal foglalkozó ága.

Önálló tudományág az 1770-es évek végétől.

Didaktika = oktatástan

Andragógiai didaktika = felnőttek oktatástana

A didaktika fő kérdései:

         mit tanítsunk - tartalom

         hogyan tanítsunk – módszertan

         kit tanítunk – meghatározó az életkor, végzettség, tanulási tapasztalatok, stb.

         ki tanít – felkészültség, elhivatottság, emocionális készség, stb.

Didaktika: Tanítási - tanulási folyamat, az oktatás elmélete

Magába foglalja:

         A célt, oktatási tartalmat és a folyamat leírását

         Szervezeti formákat és kereteket, és meghatározza az alkalmazandó módszereket, eszközöket

         Definiálja az ismereteket, jártasságokat, és attitűdöket

         Bírálat és értékelés módszereit

Az emberi magatartás kialakulására ható tényezők

- Szocializáció: a társadalmi szerepekhez való alkalmazkodás folyamata -       ösztönös

- Nevelés: tudatos személyiségformáló, fejlesztő tevékenység

- Oktatás: a nevelés értelemre ható eszköze - ismeretet, tudást és műveltséget nyújt

Fogalmak

         Tanulás: befogadó tudatos és aktív tevékenysége

         Tanítás: tudásátadás és a tanulás feltételeinek(személyi, tárgyi) megteremtése

         Képzés: az oktatás kompetencia elsajátítására irányuló, szaktudást adó blokkja

Az oktatáselmélet fejlődése

         Comenius (1592-1670) - "didaktika atyja" - Didactica Magna: mit-mivel-hogyan-hol? Tanítsunk meg mindenkit mindenre!

         Rousseau (1712-1778) - francia felvilágosodás kora: "vissza a természethez"

         Herbart (1776-1841)

            - érdeklődéselmélet: fenn kell tartani az érdeklõdést, így az emberek maguktól tanulnak. (nem ad választ a módszerre!)

         Willmann (1832-1922) – kulturpedagógia-elmélet – (nem ad választ a tartalomra!)

         20.századi pszichológai irányzatok

            - fiziológiai és mentális alapok kutatása, keresi a választ arra a kérdésre: ki (lehet) a tanuló?

Andragógiai didaktika a felnőttek oktatásában

Kérdések:

         Praktikus dolgok vagy általános műveltség közvetítése?

         Új ismeretek biztosítása vagy „felzárkóztatás”?

         Tanagyag közlése vagy aktív részvétel elvárása?

         Tekintélyelv vagy „tudás-info csere” (kölcsönösség)?

         Hiba „megtorlása” vagy tolerálása?

TANÍTÁS ÉS TANULÁS

A tanulás

          = hétköznapi gondolkodásban: ismeret-elsajátítás ismeretek megszerzése, jártasságok / készségek / képességek megszerzése és fejlesztése

          =        pszichológia szerint: a tapasztalat hatására bekövetkezett tartós viselkedésváltozás

Képességek

         A ‘60-as, ‘70-es években jelentős hangsúlyt kap a képességfejlesztés.

         Nem az ismeretek feltételen szaporítása, hanem az általános  képességek fejlesztése a cél.

         Az ismeretek gyorsan elavulnak, a képességek tartósak, egész életen át segítik az új információk elsajátítását, az új feladatokra való felkészülést.

Képességek és kompetencia

         Képességek: tartalomtól és helyzettől  független pszichikus rendszerek.

         Fontosak a gondolkodás, a kreativitás, a kommunikáció, a tanulás, a problémamegoldás, a döntés képességei.

         A képességek a kompetenciák komponensei, illetve komponensrendszerek részei, mert más képességek, készségek, rutinok, ismeretek alkotják őket.

Tudásrendszerek

         Minden feladatunkat tudásrendszerünk működtetésével oldjuk meg, képességeink tudásterület-specifikusak.

         A személyiség felépítésének bázisa a tudásrendszerek rendszere, az a világkép, amelyet életünk során megkonstruáltunk magunkban.

         Rendszerező képesség

         Megfigyelő képesség

         Verselemző képesség

         Induktív (adatelemző/esetelemző) gondolkodási képesség

         A kombinatorikus gondolkodás képessége

         Alkotóképesség

Felnőttkori tanulási formák

         Hagyományos utak

         Automatikus, önkéntelen reakciók

         Mintakövető/modellkövető/utánzás

            (pl. kommunikációs, viselkedés-magatartási minták) – megjelenik munkafolyamatokban, sportban, stb.

Önálló tanulás

         az önálló tevékenységként végbemenő tanulás: az elsajátítás nem csak végeredmény, hanem a cél is,

         a tevékenység a „megtanulás” céljából indul, eredménye a tudás;

         Az önálló elsajátítást tanulásként éljük át, a tudáshoz a tudatosan tervezett tanulás eredményeként jutunk.

Célrendszer

Az oktatás céljai a tanuló személyiségében bekövetkezett tervezett változások, amelyek a tanítási-tanulási folyamat eredményeként valósulnak meg a művelődési anyag feldolgozása során.

         közösségfejlesztő elemek,

         önfejlesztő elemek,

         tevékenységszabályozó eszközök és eljárások hatékonysága,

Tanítási-tanulási folyamat

         tanítási folyamat, tanítási-tanulási folyamat: azoktatáselmélet egyik közp.-i fogalma,

         amelynek során a tanár és a tanuló együttes tevékenysége eredményeként megvalósul a műv.-i javak (tananyag) aktív feldolgozása, elsajátítása, meghatározott ismeretek és műveletek kialakítása.

T-T rendszere

Ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés-rögzítés és ellenőrzés-értékelés.

         didaktikai feladatok egymást követő és egymásba átható rendszere.

A folyamat elemei:

a)      a figyelem felkeltése, a tanulásmotiváció -jának biztosítása;

b)      a tanuló informálása a célról;

c)      az előzetes ismeretek felidézése (az előismeretek meglétének regisztrálása, ill. ellenőrzése);

d)      az új ismeretek „ténybeliségét” biztosító jelenségek, folyamatok (tárgyak, műalkotások stb.) prezentálása;

e)      a tények, jelenségek, folyamatok stb. sokoldalú elemzése;

f)        a fogalomalkotás, következtetés, szabály stb. megszövegezése;

g)      a rendszerezés és rögzítés;

h)      a tanultak alkalmazása (visszacsatolás);

i)        a teljesítmény mérése, értékelése (elismerése és/vagy a szükséges kompenzálásról való gondoskodás).

Tervezés folyamata

A tervezés során az alábbi szempontok együttes érvényesítése szükséges:

a)      a tananyag tartalma, jellege, struktúrája;

b)      az adott tanulócsoport fejlettségi szintje, összetétele, érdeklődése;

c)      a tanítás-tanulás alapvető stratégiái, törvényi keretei;

d)      Az oktató személyisége, felkészültsége. A tervezés során kialakuló munkaformák keretében valósul meg a tanítás-tanulás folyamata.

A felnőttkori tanulás

         Irányított tanulás: hallgatói út – oktatási célok, döntések a tanár kezében, jutalmaz vagy büntet. Sikeres, ha a tanári célkitűzés és a hallgatói ambíciók találkoznak.

         Kísérletező tanulás: a szabad döntés. A cél eléréséhez semmi sem kötelező, lehetőség van saját útvonalak kiválasztására.

         Tevékeny tanulás: a felfedezés folyamata. Céltudatosság, a célokat a hallgató maga tűzi ki, aktívan részese a folyamatnak. Felfedezés központú, belsőleg motivált, reflektív, vagyis képes ön magát kívülről szemlélni. Nem feltétlenül szükséges a külső értékelő, de jó, ha van vezető.     

A felnőttkori tanulás lényegesen különbözik a gyermekkori tanulás rendszerétől

Okai:

         - élethelyzeteik különbözőek

         - tankötelezettség

         - élettapasztalat

         - tudás és nem-tudás kérdése

         - kudarchoz való viszony

         - tanár jelenléte

         - tanár-diák viszony eltérő

Kompetencia fogalma

Egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, amelyek okozati kapcsolatban állnak a kritérium szintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel.”

Tanulási kompetencia

A kompetenciák öt összetevője határozható meg:

         Ismeretek, a tudás (knowledge): információk, amivel a személy rendelkezik;

         Készségek, jártasságok (skills), melyek bizonyos fizikai és szellemi feladatok teljesülésének képességét adják;

         Önértékelés, szociális szerepek, melyek személyes értékek (value) mentén szervezõdnek, tehát olyan attitûdök, értékek, melyeket a személy fontosnak ítél, hogy legyenek vagy megtegye õket pl. siker, karrier;

         Személyiségvonások (character), vagyis pszichikai-fizikai jellemzõk és a helyzetekre, információkra adott válaszok;

         Motivációk (motivation), irányítják, befolyásolják, szelektálják a viselkedést bizonyos magatartások, célok felé.

Kompetencia meghatározások

         Általános kompetenciák kialakítására törekszik a közoktatás. Célja megteremteni az alapot ahhoz, hogy a funkcionális kompetenciák kialakíthatók legyenek, amelyek a kimagasló szakmai tudáshoz szükségesek.

         Funkcionális kompetenciák kialakítása a szakközépiskolákban és a felsőoktatásban (állami és nem állami finanszírozású intézményeiben), valamint a nem iskolarendszerű képzések keretei között zajlik.

         Kulcskompetenciák, amelyek egy adott szervezet, intézmény stratégiai céljait támogatják; ezek termelése részben a munkaszervezeten kívül, részben azon belül folyik.

Kompetencia-termelődés

         Közoktatás (általános képzés) bázis kompetenciák (alap ill. általános)

         Szakközépiskolák és felsőoktatási intézmények funkcionális kompetenciák

         Munkahely: szervezet vagy intézmény kulcskompetenciák

Az Európai Tanács által megjelölt báziskompetenciák*

         Számolási és szövegértési képesség (Numeracy and literacy - foundation skills)

         Alapvető matematikai, természettudományos és technológiai kompetenciák (Basic competencies in mathematics, science and technology)

         Idegen nyelvek (Foreign languages)

         Az IKT és a technológia alkalmazásával kapcsolatos készségek (ICT skills and use of technology)

         A tanulás megtanulása (Learning to learn)

         Szociális készségek (Social skills)

         Vállalkozói készségek (Entrepreneurship)

         Általános kultúra (General Culture)

EU - vezetői kompetenciák

        vezetés

        más emberek motiválása

        hibákból való tanulás

        kapcsolattartás

        más emberekre való hatás

        döntéshozatal képessége

        az eredmények és folyamatok véghezvitelére történő fókuszálás

        stratégia előállítás

        etikus hozzáállás

         Érzelmi Intelligencia (EQ): Daniel Goleman - érzelmi kompetenciák fontossága

         Csapatmunka (team): Meredith Belbin: kommunikáció + együttműködés

         Kreativitás: John Kao: kreativitás megléte, illetve hiánya

         Felelősség (empowerment): Blanchard – Carlos – Randalph: felelősségteremtő vezető fogalma

Motiváció

    • A gondolkodás fejlesztése;
    • Az eltérő tevékenységek (cselekvések);
    • A teljesítmény fokozása;
  • Objektív tényezők:
    • család,
    • munkahelyi,
    • Társadalmi okok,
    • egészségi problémák, stb.
  • Szubjektív okok
    • gyakori a szakmai célok,
    • hiányosságok pótlása,
    • munkanélküliségtől való félelem,
    • egyetemi tanulmányok mellett újabb képzettség szerzése (piacképesség növelése).
  • Néha a korábbi tanulmányokból szerzett rossz tapasztalatok:
    • fél a tanártól,
    • a hosszú kihagyás,
    • az eddigi oktatási rendszer elutasítása.

Tanulási motiváció

         A tanítás-tanulás folyamata mindig valamilyen cél elérésére irányul, melyet meghatároz a motiváció.

          Ha nincs, vagy nem megfelelő a motiváció, akkor a folyamat vége után bekövetkezik a felejtés.

         Ha megfelelő a motiváció, a folyamat vége után is fennmarad és tovább fejlődik/fejleszthető a tudás.

         A motiváció ösztönzés, késztetés valamilyen cselekedet végrehajtására.

         Nemcsak a tanulásban van szerepe, hanem az út megválasztásában és a későbbi tanulási folyamat fenntartásában is.

         A motiváció növeli a felnőtt teljesítményét, eredményességét.

Tanulási képesség felnőttkori változásai

A felnőttek eltérő tudással, eltérő előzetes tapasztalattal és tanulási képességgel kapcsolódnak be a tanulásba.

A munkaerő elhelyezkedése döntő mértékben függ a munkaerő kereslet-kínálat tényleges megfelelésétől, és a munkavállaló szakmai képzettségétől, elhelyezkedési (álláskeresési) képességétől, illetve tanulási képességétől.

Az idősebb korosztályok kisebb aktivitásának egyik oka lehet a tanulási képességek csökkenése az idő függvényében, de szerepet játszanak a családi, létfenntartási problémák is.

A felnőttképzés kialakulásának főbb történelmi okai

         A protestantizmus és a protestáns mozgalmak hatása (egyházak szerepe).

         A felvilágosodás hatása (liberális eszmék szerepe).

         A modern gazdaság fejlődése: piac, egyéni szerepek, kompetenciák.

         A modern államok kialakulása: az állam és a közügyek intézményesülése.

         A társadalom strukturálódása: polgárosodás – a társadalom alsóbb rétegeinek mozgalmai (pl. munkásmozgalmak, parasztmozgalmak).

         Az intézményes oktatás fejlődése – a felnőttoktatás intézményeinek megjelenése.

         A pedagógia, szociológia, pszichológia és a felnőttoktatás (andragógia) fejlődése.

         A felnőttképzéssel kapcsolatos elméletek megjelenése.

         A globalizáció (innováció, termelés, hirdetés, termékterjesztés, stb.) új formáinak megjelenése.

         Az Európai integráció, felerősödő politikai és társadalmi kooperáció.