Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Források :

Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya – Bevezetés az andragógiába, Budapest, OKKER Oktatási Kft. 2005.

Durkó Mátyás: Andragógia

 

A FELNŐTTOKTATÁS SZAKÁGAZATAI:

         iskolarendszerű (IR) vagy

         iskolarendszeren kívüli (IRK)

Angolszász terminológia szerint:

       o        iskolarendszerű (formális)

       o        tanfolyam (nonformális)

       o        kötetlen (informális)

A felnőttek tanulásának szervezeti keretei, a formális, a non-formális és az informális tanulás jellemzői

Feladat: Az oktatási folyamatban meg kell jeleníteni a rendszert, a szervezettséget és az egyéni aktivitást is.

Szervezési feladatok, meg kell határozni:

         ki a befogadó,

         belépési kritériumokat, pl. egészségügyi alkalmasság, bizonyítvány, egyéb végzettségi szint, stb;

         Tananyagot -  a művelődési anyag oktatási célhoz szegmentált része;

         Oktatási környezetet.

Meghatározó lehet

         a tananyag és a befogadó/hallgató viszonyrendszere (pl. előképzettsége szerint),

         az oktatási környezet és befogadó viszonyrendszere (pl. jó körülményekkel rendelkező szülők gyerekeinek iskolája/HHH szülők gyermekeinek iskolája),

         a tananyag és az oktatási környezet viszonyrendszere, >>>> típus szerint eltérő szükségletek

Iskolarendszerű képzések

         Zárt rendszer, a bemeneti és kimeneti kritériumok adottak. Pontos a kimenet-szabályozás, a követelmények, meghatározott vizsgarendszerben teljesítés után bizonyítványt, tanúsítványt ad ki.

         Előre meghatározott a tananyag, a tanulás célja a bizonyítvány megszerzése.

         A részvétel önkéntes, vagy kötelező,

         A belépés önkéntes lehet, de fel kell vállalnia a hallgatónak a kötelezettségeket, így a vizsgákra való felkészülést, részvételt.

         A tanulás jellege direkt, céltudatos. Az oktatás folyamata térben és időben tervezett, fázisai egymásra épülnek.

         Kiemelt szerepet kap az ellenőrzés a képzés végén is, fõleg az  államilag vagy EU-ban elismert bizonyítvány kiadása miatt, ami egyben minőségbiztosítási elem is.

Iskolarendszeren kívüli képzések

         Lehet zárt, ill. nyitott rendszerű. Ez utóbbi csak az iskolarendszeren kívüli képzésekre jellemző. Pl. művelődési színtereken vagy népfőiskolai képzésben, ill tanfolyami, természettudományos előadás-sorozat keretében.

Jellemzői:

         oldott

         megvalósulhat a mellérendelt szerep, a segítő-funkció

         jellemzően (de nem feltétlenül) állandó kör, de be lehet kapcsolódni akár egy előadásra is.

         általában tartalmi szempontból érvényesül a  gyakorlatias szemlélet: életösszefüggések vizsgálata, praktikus tudás átadás;

         nem tantárgyak szerint strukturálódik: kötetlen,

         Témája, tárgya szabadon választható,

         -nincs kontrollpont: a kimenet sem államilag elismert végzettséget adó papír.

         Cél: ösztönzés a művelődési szint emelésére, új tudás megszerzésére, „tanulótársadalom (minél több a tapasztalat, annál több sikerélmény)>>> a tanulási folyamat beépül, természetes szükségletté válik.

         általában szabadidőben zajlik, de bármikor történhet;

         mindig spontán, tervezetlen;

         nem mindig tudatosul, a tanulási folyamat, csak beépül a tudás a meglévő szintekhez.

A felnőtt ember:

         Felnőttség: A mindennapos szóhasználatban a felnövekvést követő életszakaszt jelenti,            amely a halálig megmarad.

         Különböző kultúrák, korszakok, etnikumok, társadalmi rétegek gyakran máshol vonják meg a határvonalat.

         A felnőtt állapot különféle típusú jellegzetességek összessége.

Életkor kritérium jellemzők

         Naptári életkor - életévek száma

         Anatómiai, biokémiai és fiziológiai életkor – a testi növekedés befejeződése, nemi érettség

         Pszichikus életkor - dinamikus egyensúly, viszonylagos stabilitás

         Szociális életkor - részvétel a munkamegosztásban, anyagi biztonság, párkapcsolat, család, állampolgári jogok

Szakaszolás - Szolon

Évtizedes” szakaszolási rendszere:

         20. életévvel véget ér a gyermekkor;

         30. év -  a fizikai érettség lehetővé teszi a házasságkötést, család alapítást;

         40. évvel kezdődő életévtizedben fejeződik     be a formálódás;

         50. életév - csúcspontra jutás;

         60. életévtől „hanyatlanak az erők”.

Szakaszolás - Servius Tullius

A római, kr.e. VI. században a polgárokat rendeletileg 2 csoportba sorolta.

          a 45 év alattiakat fiataloknak, az ennél idősebbeket öregeknek minősítette.

A reneszánsz idején felújították ezt a felfogást, és a 35-40 éves férfiakat is „ifjúként” emlegették. (pl. a 40 évesen elhunyt Balassi Bálintot is)

Szakaszolás - Charlotte Büchler élet-szakasz elmélete az életdráma felvonásai alapján kategorizál

         Expozíció – korai kisgyermekkortól a felnőttség első életszakaszát is beleértve

         Fokozás – a környezeti tapasztalat kiterjesztése és a fiatal felnőtt expanziója (magánéletben és hivatásban is)

         Csúcspont – növekvő személyi biztonság, érettség       kora, családi és hivatásbeli kiteljesedés.

·   Visszafordulás/késleltetés: szellemi törekvések ébredése, megrázkódtatások, elszakadás kísérletei és az új életfázisba lépő felnőtt válsága, élet-átszervezés kezdetei.

·    Megoldás – az első nagy életperiódus végén: kilépés az én-kötöttségekből, növekvő szellemi igények megjelenése a felnőttség záró szakaszában; az öregségben a kötöttségekből való kiszabadulás és átszellemülés (halál).

Szakaszolás: Pöggeler életkor felfogása

         Fiatal felnőtt (huszonévesek) – érdeklődése középpontjában a szexualitás áll. Törekszik az egzisztenciális biztonságra és szociális beilleszkedésre. Házasságot köt, családot alapít.

         Életközép felnőtt (30-45 éves kor) – erős aktivitás, de világnézeti problémák iránt alig érdeklődik. Határok megtapasztalásának életfázisa

         (45-55 év) átéli a testi erők hanyatlását, életcéljainak teljesülését számbaveszi >>erős szellemi aktivitás, vagy rezignáció és szkepszis

         Öregség bölcsességben és teljességben – mérlegkészítés. Társadalmi és politikai elkötelezettsége csekély. Konzervatív.

Szakaszolás - Levison (1978)

         Gyerekkor és ifjúkor (0-22 év)

         A gyermeki világ elhagyása (17-22 év)

         Korai felnőttkor (17-45 év)

         Ismerkedés a felnőttek világával (11-28 év)

         Döntések (28-33 év)

         Stabilizálódás (33-40 év)

         Közép-felnőttkor (40-65 év) - a múlt újraértékelése, életstruktúra váltás, individuáció, válságok

         Késõi felnõttkor (60 év felett)

Életkor válságok és életdöntések

     18-20 év – családtól különválás és belépés a munka világába

     20. életév után részvétel a felnőttek világában, családalapítás, szakma választás

     30-on túl – korlátozottság érzésének átélése, kényszerpálya-érzés

     35-45 éves kor – elérkezik az életút feléhez, „velem már nem történhet meg” életérzés kialakulása; szakmai karrier kevésbé dinamikusan emelkedik, vagy megreked. Családi problémák (gyermekek nevelési, iskoláztatási, pályára bocsátási problémái)

     Öregkor kezdete – válság korszak, hivatásszerep elvesztése, nyugdíjaztatási trauma problémái)

     Öregkor kezdete – válság korszak, hivatásszerep elvesztése, nyugdíjaztatási trauma >prsztizsvesztés, szociális kapcsolatok szűkülése, jövedelemcsökkenés, gyerekek eltávolodása, elmagányosodás.

Napjaink társadalmi elvárásai

         Szociális és a földrajzi mobilitás,

         Technikai fejlődéssel lépést tartó ismeretek és tudás.

 A szocializáció már nem korlátozódhat a felnövekvés életszakaszára, nélkülözhetetlen a változó világhoz való rugalmas alkalmazkodó képesség.

Felnőttképzés

A   felnőtt nevelésnek azon területe, amelyen a nevelés döntően a gyakorlati és gondolkodási műveletek, a képességek kifejlesztésére irányul.

Körülhatárolt tudást közvetítő felnőttoktatás, amelynek körülhatárolt célja rendszerint egy-egy szakterület ismereti és műveleti készletének megtanítása, továbbfejlesztése.

Felnőttoktatás

Az élettapasztalat felidézésének és építésének elvén működik.

Képzési formák:

         iskolarendszerű,

         isk. rendszeren kívüli,

         tanfolyami,

         Kötetlen

Színterei

         Oktatási intézmény

         Képző szervezet

         Munkahely

         Közművelődési színterek

         Magánszféra

 

Life Long Learning

         A ’90-es évek közepétől az élethosszig tartó tanulás térnyerése.

         Jellemzői: több és más mint a hagyományos felnőttképzés.

         Cél: Az iskolázottság emelése, széleskörben értelmezett szakmai továbbképzés.

         Új fogalmak: oktatásszervezés, akkreditáció, kreditálhatóság.

         Kreditrendszer: a kböző formális és informális úton szerzett ismeretek, képességek és gyakorlati tapasztalatok kompetenciákká épülésének elismerése és dokumentálása a munkaerőpiac részére.

         A fejlett gazdaság és társadalom alapvetően függ a tudás-információ fejlettségétől, nélkülözhetetlen a folyamatos képzés/oktatás.

         A tudásalapú tsadalmakban a tanulás jelentősége egyre nő, aki kimarad, társadalmi kirekesztettséggel számolhat.