Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Utánzás, identifikáció

2009.01.12

Modellálás: Megfigyeléses (obszervációs) tanulás

- a modellálás mások viselkedésének a megfigyelését jelenti, melynek révén az egyén új viselkedéselemeket sajátíthat el. Nem pusztán nézés, figyelés, azaz vizuális információk révén történik, hanem fontos szerepet kap benne a szenzoros modalitás is. A megfigyeléses tanuláshoz még a modell fizikai jelenléte sem szükséges, elegendő, ha a megfigyelő tudja, hogy mit csinált a modell.

Az utánzás szerepe és fejlődése:

- máig vita tárgya, hogy mikortól tekintetjük a csecsemők imitáló viselkedését valódi utánzásnak, de egyszerű mozgások ismétlése megfigyelhető már a korai szakaszokban. Az 1. év végére már az utánzás összetettebb formái is megfigyelhetőek, melyben egész cselekvéssorokat képesek megismételni a modell viselkedéséből.

- szükséges előfeltétele a saját testről (testkép) és az énről való tudás elemi formáinak kialakulása.

- a 2. életévtől a megfigyelések és egyéb tényezők hatására gyerekek már összetett ismeretekkel rendelkeznek a cselekvés különböző módozataival és lehetséges következményeikkel kapcsolatban.

Direkt utánzás és direkt ellenutánzás:

- a modell viselkedésének utánzása vezethet a cselekvés relatíve pontos megismétléséhez, vagy azonnal a megfigyelés után vagy akár egy későbbi időpontban. A modellkövetés ilyen formája a direkt utánzások kategóriájába sorolható.

- a megfigyelt viselkedés járhat ellentétes következményekkel is. Ha a megfigyelt személy viselkedése negatív, kellemetlen következménnyel járt, ez a megfigyelő számára fontos iránymutatás arra nézve, hogyan ne viselkedjék. Ezt hívják direkt ellenutánzásnak.

Gátló és gátlástalanító hatások:

- a modell viselkedése olyan cselekvéseket és viselkedéseket is facilálhat, melyek a megfigyelttel egyazon általános kategóriába tartoznak, de gyakorlatilag minden részletében különböznek attól. Például a gyerek egy olyan film megtekintése után, melyben verekedés, lövöldözés, brutális akciók dominálnak nemritkán hajlamosabbak kiabálni, durváskodni társaikkal. Ebben az esetben nem a látott agresszív aktusok hű kopírozása, történik, hanem az agresszív válaszok száma növekszik, vagy gátlástalanodik.

- a leckéjét elkészítő diák gátlása a rendszabály megszegésével kapcsolatban a modellált viselkedés és annak a következménye láttán is kialakulhat.

A modell karakterisztikumainak jelentőssége:

- a modell tulajdonságai, sajátosságai erősen befolyásolják azt, hogy viselkedése mennyire lesz vonzó és követésre késztető a megfigyelő számára.

Bandura - a modellkövetés valószínűségét fokozza:

            - ha a modell hatalommal és presztízzsel rendelkezik

            - ha „fogyasztója” bizonyos vonzó javaknak

            - ha a modell gondoskodó

            - ha ügyesebb, ill. sikeresebb készségekkel rendelkezik, mint a megfigyelő

- ha a megfigyelőt modellhez erős érzelmi szálak vagy depedenciamotívumok kötik, ami kiterjeszti a megfigyelése tanulás tartományát

- a szülőkhöz, gondozókhoz fűződő érzelmi kötelékek

- a gyereket természetes ragaszkodása, érzelmi támasza, és elfogadási igénye jellemzi, ezért ragaszkodik a szülőhöz

- értéktulajdonítás (Maccoby): a szülők mennyire és mennyiben maradnak jelentős modellek a gyerekük számára a serdülőkor elérése során és utána is azon múlik, hogy mennyire hasonlítanak a szülők ahhoz az ideális képhez, amihez hasonlóvá a gyerek szeretne válni.

Identifikáció:

- az identifikáció elsősorban a pszichoanalitikus megközelítés terminusa, de mára már túllépte ezen elmélet kereteit. A fogalom arra a folyamatra utal, mely révén az egyén életében fontos és jelentős szerepet játszó személyek szerepeit, értékítéleteit, véleményét, ideáit, ízlését sajátítja el és veszi át. A modellek a szülők, de elsősorban az azonos nemű szülő.

- Freud kétféle értelemben használta a fogalmat. Egyrészt úgy utalt rá, mint folyamatra, másrészt mint eredményre, amely a viselkedés hasonlóságában nyilvánul meg. A gyerek szuperegója az ilyen típusú identifikáción alapul, és inkább a szülői szuperegóra, semmint a szülők tényleges cselekvéseire épül. Úgy véli, hogy a modell viselkedésének viszonylag pontos kopírozása az identifikációs folyamatnak csak múló felszínes jelzője, és az identifikáció révén átvett, nem precízen azonos viselkedéselemek valamilyen alapvetőbb dinamikus folyamatnak az eredményei. Ezért ma az identifikációt egy összetettebb folyamatnak tartják, mint az utánzást, melytől különbözik abban, hogy:

- a modell viselkedésének átvétele nem csak meghatározott és diszkrét viselkedéselemekre korlátozódik

- az egyén ezeket az átvett elemeket sajátjaként éli meg

- erős motivációs készenlét jellemzi

- „fejlődési identifikáció és defenzív identifikáció”: az utóbbi a személy büntetéstől való félelméből ered, melyet úgy szeretne elkerülni, hogy hasonlóvá válik a modellel.

- az identifikáció esetében az egyén azt éli át, hogy olyanná szeretne válni, mint a modell

- a szeretett személlyel való identifikáció egy kicsit helyettesíti az érzelmileg fontos személy távolléte idején.

- „olyanná szeretnék válni, mint ő”

- az utánzás bizonyos formái sokkal inkább következményei, semmint okai az identifikációnak