Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A tömegkommunikáció

2009.05.30

A tömegkommunikáció korszakában élünk, korunkat a tömeges meggyőzés törekvései jellemzik. A befolyásolás sokszor alig észrevehető vagy nem is szándékos. Ha a kommunikátorok nem is akarnak valamit feltétlenül eladni nekünk, mégis sikerrel befolyásolhatnak minket abban, hogy miképpen lássuk a világot, és hogyan reagáljunk életünk fontos eseményeire.

·        Nem szándékos befolyásolás:

A hírszerkesztők valószínűleg nem akarnak eladni semmit, mégis nagy hatást gyakorolhatnak viselkedésünkre (az emberek utánozni kezdik azt, amit a TV-ben láttak - pl. öngyilkosságok). Képesek befolyásolni véleményünket: eldöntik, milyen eseményekről fognak beszámolni. Mivel a híradó a szórakoztatás egyik formája (a BBC igazgatója szerint), és az emberek többsége szórakozásra, kikapcsolódásra vágyik - a tájékozottság csak másodlagos szempont -, ezért amikor a hírszerkesztők eldöntik, hogy milyen eseményekről számoljanak be, döntésük (részben) az anyag szórakoztatási értékének tekintetbevételén alapul. A híradó inkább az emberek – terroristák, tüntetők, sztrájkolók, rendőrök stb. – erőszakos megnyilvánulásaira koncentrál, mert ezeket sokkal érdekesebb nézni, mint a békésen, fegyelmezetten viselkedőket. Amíg azonban a hírszerkesztő szórakoztatni akar és nem manipulálni, akaratlanul is meggyőzi a nézőket arról, hogy erőszakosabbak, durvábbak manapság az emberek, mint régen. Mindez aztán előidézheti az emberek erőszakos magatartását. Az események szelektív kiemelése a tömegkommunikációnak olyan pozíciót biztosít, amelynek révén nem csupán beszámol az eseményekről, hanem meg is határozza őket.

 

Közvetlenebb befolyásolás: A jó anyagi lehetőségekkel rendelkezők nagyobb befolyást tudnak gyakorolni a nézőkre azáltal, hogy előre elkészített anyagot (saját operatőrrel, rendezővel stb.) spontán megnyilatkozásnak, rögtönzött válaszadásnak állítanak be, így a nézőnek az a mesterségesen előállított kép tűnik valóságosnak, és mivel profi, hatásosabb.(Nixon – elnökválasztás)

 

Mennyire hitelesek és hatékonyak azok a nyilvánvaló kísérletek, hogy a tömegközlési eszközök révén különféle termékeket becsomagoljanak és eladjanak?

Bár a néző kételkedik a reklámok megbízhatóságában, mégis hatást gyakorolnak rá. Ha valaki azt hiszi, hogy védett a befolyásolással szemben, ez még nem jelenti azt, hogy tényleg ellenáll.

 

Aronson: Társas lény

 

2. jellemzői: tömegesség, heterogenitás, sztenderd tartalmakat közvetít

 

Kommunikáció® üzenetek szervezett cseréje.

Adótól indul az információ, csatornában áramlik a befogadó számára, amit ő dekódol.

A kommunikáció® információtovábbítás.

Feladó® közlő.

Kódolás® a közlendő továbbítandó jelekké alakítása valamely jelrendszerben

Jel® az a dolog, ami valaki számára valamit, valamely szituációban helyettesít, illetve felidéz.

Dekódolás® a közölt tartalmak felfogása, a jelek értelmezése

Vevő® befogadó.

Csatorna® a jeltovábbítás módja

Zaj® minden, a vevőhöz a csatornán a jellel együtt érkező inger, ami nem a feladó által közölni szándékozottak kódolt kifejezése.

 

A tömegkommunikációban:

- egyidejűleg mindig nagyon sokan vannak a címzett oldalán

- a feladó centrális helyzetben lévén a címzettekhez képest, ezáltal valamiféle hatalmi helyzetet is élvez,

- a továbbított és természetesen különböző célok szerint szelektált információk meghatározott irányokba terelik vagy legalábbis igyekeznek terelni a homogenizált, illetve annak tekintett befogadókat,

- a tömegesség ezt a kommunikációs formát a társadalmi feszültség-szabályozó szerep lehetőségével ruházza fel.

 

A tömegkommunikáció funkciói

 

- Tájékozódás, tájékoztatás:

- Vita, eszmecsere:

- Szocializációban betöltött szerepe:

az emberek társadalmi beilleszkedéséhez szükséges normák, magatartásminták, értékek, ismeretek létrejöttében, az egyén világképének alakításában való részvétel

- Kultúra, oktatás:

kulturális, művészeti ismeretek terjesztése, az egyén ízlésének ismereteinek fejlesztése, alakítása

- Szórakoztatás:

művészeti alkotások hang és kép útján történő közvetítése egyéni és közös kikapcsolódás és szórakozás céljából