Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A közvélemény jellemzői, fajtái

2009.05.30

h                A közvélemény politikai fogalom, a XVIII-tól érvényes, a polgárosodás szülte. Bizonyos dolgokban kikérjük a társadalom véleményét, bár a fontos dolgok mindig a háttérben történnek. A hatalomnak fontos a közvélemény manipulálása, hiszen a tömegben elveszítjük egyéni arcunkat.

 

h                Közvélemény: azon véleményátadók összessége, mely közvetlenül, vagy közvetve a kormányzati döntésekre irányulnak, így visszahatnak a kormányzati működésre. Makroszintű tömeges folyamat, mely formálódásában szerepet játszik a kiscsoportos élmény.

h                Közvéleményről csak tömegméretű véleményformálódás vagy megnyilatokozás esetén beszélhetünk.

 

A közvélemény feltételei

1. Mindig konkrét, aktuális eseményekre irányuló állásfoglalás, mindig több véleményt jelent, a véleménynek meg kell oszlania. Minimum 2 vélemény.

2. Ténykérdésekben nem alakulhat ki közvélemény.

3. Politikai előtérben formálódik, olyan fontos, aktuális, mely valamilyen politikai szférában formálódik.

4. A közvéleményt el kell különíteni a kvázi közvéleménytől. Ezek nem a kormányzati, politikai térrel kapcsolatban alakulnak ki. Pl. sporttal kapcsolatos közvélemény, művészi teljesítmény megítélésével kapcsolatos vélemények.

5. El kell különíteni a közvéleményt a hivatalos és a nyilvános véleménytől.

Hivatalos vélemény: a politika állásfoglalása. Nem része a közvéleménynek.

Nyilvános vélemény: képzelt vélemény. Nem mindig vállalja fel az emberi véleményt.