Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A médiumok funkciói a társadalomban

2009.05.30

h    A tömegmédiát általában a hírtájékoztatás és a szórakoztatás, valamint a meggyőző kommunikáció forrásának tekintik

Funkciói:

h    Informálás:

o       A napilapokban a legolvasottabb rovat az időjárás-jelentés, melynek funkciója az informálás

o       Az információs funkció elsősorban a híreknek nevezett üzenetekben jut kifejezésre

o       A hír olyan dolgokról való tájékoztatás, amelyeket az emberek tudni akarnak vagy tudniuk kell

o       Az újságokban az újságírók felhasználják szakértelmüket, hogy háttértudást és perspektívá nyújtsanak a közönségeknek az események megértéséhez

o       A reklám és a média információs funkciójához tartozik

o       A média a kereskedelem legfontosabb hírközlési fóruma

 

h    Szórakoztatás:

o        A média a legfejlettebb szórakoztató intézmény, amely egyedülállóan nagy közönséget tud egyszerre lekötni

o       filmipar is szórakoztat

o       ugyanakkor a legkomolyabb hangvételű napilapnak is van vagy lehet időszakos humorrovata

 

h    Meggyőzés:

o        A tömegmédia közönsége véleményét azokból az üzenetekből formálja, amelyekkel szembesül

o       ez azt jelenti, hogy a hírközlés elve tartalmazza a meggyőzés elemét

o       vezércikk, kommentár

o       tisztán meggyőzőeknek tekinthetjük a reklámokat

o       PR: kifinomultabb módszerekkel él mint a reklám, szintén meggyőz, de nem indukál közvetlen cselekvést. Attitűdöket formál, rendszerint rábeszéli a közönséget, hogy egy intézményt megfelelő megvilágításban lásson

 

h    Hozzájárulás a társadalmi kohézióhoz:

o       A tömegmédia közösségeket köt össze, hiszen az átadott üzenetek megosztott tapasztalattá, közös identitássá válnak

o       A megosztott tudást és tapasztalatot tehát a média hozza létra

 

h    Nevelés:

o       Az emberek a hírekből is tanulnak, tehát a médiának nevelő funkciója is van

o       A tömegmédia oktatási célokra is felhasználható, például nyelvtanulásra

 

A médiát általában a hírtájékoztatás, a szórakoztatás, és a meggyőző kommunikáció forrásának tekintik. Gyakran figyelmen kívül hagyják azt a funkcióját, hogy az embereket közösségekhez és nemzetekhez köti.

Funkciói:

1.      Informálás:

Az információs funkció elsősorban a hírek üzeneteiben látható meg. Az újságírók a mai napig sem jutottak megegyezésre a tekintetben, hogy mit is kell érteni a híren, de abban megegyezik a véleményük, hogy a hír olyan dolgokról való tájékoztatás, amelyeket az emberek tudni akarnak, vagy tudniuk kell.

Ahogy a világ egyre komplexebbé válik, úgy tartják egyre fontosabbnak az újságírók az események magyarázatát is. Ez a szándék hozta létre az interpretatív újságírást. Ennek az a feladata, hogy az újságírók felhasználják szakértelmüket, hogy háttértudást nyújtsanak a közönségnek az események megértéséhez.

A reklám is a média információs funkciójához tartozik. A média a kereskedelem legfontosabb hírközlési fóruma.

2.      Szórakoztatás:

A média legfejlettebb szórakoztató intézmény, amely egyedülállóan nagy közönséget tud egyszerre lekötni. A tömegmédiára, mint egészre jellemző a szórakoztató komponens. A filmipar elsősorban a szórakoztatást kívánja szolgálni, bár nem hiányzik belőle az információs és meggyőző elem sem. A média tehát az információs, a szórakoztató és a meggyőző funkciót egyesíti.

3.      Meggyőzés:

A média közönsége véleményét abból az üzenetekből formálja, melyekkel szembesül. Ez azt jelenti, hogy a hírközlés eleve tartalmazza a meggyőzés elemét. A médiának ez a funkciója legtisztábban a vezércikkben és a kommentárban jut kifejezésre, vagyis a külön erre tervezett anyagokban.

A médiaüzenetek között a reklámok is meggyőzőek. A reklámok a közönséget közvetlen cselekvésre buzdítják. A PR kifinomultabb módszerekkel él, mint a reklám és szintén meggyőz, de nem buzdít közvetlen cselekvésre. A PR az attitűdöket formálja, és rendszerint rábeszéli a közönséget arra, hogy egy intézményt megfelelő megvilágításban lásson.

4.      Hozzájárulás a társadalmi kohézióhoz:

A média közösségeket köt össze, hiszen az átadott üzenetek megosztott tapasztalattá és közös identitássá válnak. A megosztott tudást és tapasztalatot a média hozza létre, és ezzel megteremti a közösségformálás alapját. Ugyanez a jelenség megy végbe az össztársadalmi szinten is.

5.      Nevelés:

Az emberek tanulnak a hírekből, tehát a médiának nevelő funkciója is van. Valójában a média nem is annyira nevelő, mint inkább informáló intézmény, bár a tömegmédia oktatási célokra is felhasználható.